A Duna House éves tranzakciós adatai szerint a 2025-ös ingatlanpiacot a főváros és a vidék közötti különbségek növekedése, valamint az Otthon Start Program hatására erősen átalakuló vevői és eladói motivációk jellemezték. Országosan az átlagos eladási ár 55 millió forint, az átlagos négyzetméterár pedig 736 ezer forint volt. Budapesten ennél jóval magasabb értékek a jellemzőek: egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, a négyzetméterár pedig 1,2 millió forintra emelkedett.
A vármegyék és a főváros rangsora
A legmagasabb átlagos eladási ár a fővárosban volt, 82 millió forint körül. Pest vármegye következett 62 millió forintos átlaggal, majd Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyék 47–59 millió forint közötti értékekkel. Négyzetméterárban is Budapest vezet több mint 1,2 millió forint/m²-rel, míg Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyékben 660–840 ezer forint/m² közötti árak voltak jellemzők. A legkedvezőbb árak a keleti és dél-keleti vármegyékben fordultak elő: például Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos költséggel lehetett ingatlant vásárolni, mint a fővárosban vagy a nyugati, iparilag fejlettebb régiókban.
Mennyit fizettek a különböző ingatlantípusokért?
A panellakások országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, 835 ezer forint/m² fajlagos áron. A téglalakások ennél drágábbak voltak: átlagosan 61 millió forintért, 1 millió forint/m² áron. A családi házak átlagosan 53,1 millió forintért cseréltek gazdát, fajlagosan viszont jóval olcsóbbak voltak (501 ezer forint/m²), ami a nagyobb alapterület és kevésbé központi elhelyezkedés hatását mutatja.
A legdrágább és a legolcsóbb ingatlan
A legmagasabb áron értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, 999 m²-es alapterülettel és kiemelt lokációval. Az eladási ár 1 milliárd 764 millió forint volt. A 2008-ban épült villa négy szinten 10 szobát és 7 fürdőszobát kínált, belső uszodával, kültéri medencékkel, sport- és wellnessfunkciókkal, teniszpályával és hat férőhelyes garázzsal.
A legalacsonyabb értékű tranzakció egy 25 m²-es ingatlanhoz kötődött Szilvágyon, Zala vármegyében. Az adásvétel 1 millió forintos áron zárult.
Négyzetméterár-rekordok
A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 m²-es, 2022-ben épült ingatlan 3,4 millió forint/m² áron kelt el, ami majdnem ötszöröse az országos átlagnak. A legalacsonyabb négyzetméterár egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 m²-es házhoz kapcsolódott, amely 1,99 millió forintért cserélt gazdát – tehát mindössze 19 900 forint/m² áron.
A legnagyobb, a legkisebb és a legrégebbi ingatlanok
A legnagyobb alapterületű ingatlan a már említett II. kerületi villa volt, közel 1000 m²-rel. A legkisebb egy Heves vármegyében, Markazon eladott 6 m²-es horgásztanya, amelyet egy méretes boroshordóból alakítottak ki. Az ingatlan 4,5 millió forintért talált gazdára, ami jól mutatja, hogy a különleges, mikroméretű ingatlanok is keresettek lehetnek.
Az építés éve alapján a legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen talált gazdára. A 34 négyzetméteres lakás 26,5 millió forintos áron cserélt tulajdonost egy olyan épületben, amely korábban városi tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A ház 1799-ben épült.
Vevői motivációk
Az első lakásukat vásárlók adták a tranzakciók 25,5 százalékát, átlagosan 48 millió forintos költéssel és 695 ezer forint/m² fajlagos áron. A befektetési célú vásárlók 22 százalékos arányt képviseltek, átlagosan 51 millió forintos költéssel és 866 ezer forint/m² fajlagos áron. A nagyobba költözők az ügyletek 19 százalékát, a kisebbe költözők 7 százalékát tették ki. A generációk különválása, összeköltözése és a válás miatti költözés kisebb, de jól mérhető arányban jelent meg.
Eladói motivációk
Az eladói oldalon a leggyakoribb ok a befektetés értékesítése volt (24 százalék). Az örökölt ingatlanok eladása 19 százalékot tett ki, míg a kisebbe költözés 13 százalékot. A nagyobba költözés, a generációk különválása és a válás miatti értékesítés kisebb, de szintén jelen lévő tényezők voltak.
Kutatás-fejlesztési projektet indít Magyarországon a Gentherm, az autók utastéri hőmérsékletszabályozásának amerikai specialistája.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.