Duna House: 18 százalékot ver az országos átlagra a balatoni ingatlanpiac

2026. 06. 26., 16:40

A balatoni ingatlanok négyzetméterára idén az év első öt hónapjában mintegy 18 százalékkal haladta meg az országos szintet, miközben egy itteni ingatlan eladása másfélszer annyi ideig tartott, és nagyobb alkuval is járt – derül ki a Duna House friss elemzéséből. A tó körüli piac szinte minden lényeges mutatójában elválik az ország többi részétől: nem az első lakásvásárlók, hanem a befektetők és a második otthont keresők mozgatják.

A Balaton-parti és Balaton környéki ingatlanok medián négyzetméterára 890 ezer forint körül alakult január–májusban, szemben a 750 ezer forintos országos átlaggal. A különbség tehát közel 18 százalék a tó javára. A drágulás üteme ugyanakkor itt valamivel visszafogottabb volt: a balatoni négyzetméterár egy év alatt 16,8 százalékkal emelkedett, miközben országosan 18,7 százalékos volt a növekedés. A Balaton körüli piac így továbbra is jóval az országos átlag felett árazódik, de az árelőnye az elmúlt egy évben kissé csökkent.

A legfeltűnőbb eltérés nem is az árban, hanem a piac tempójában van. Egy balatoni ingatlan eladása idén a januártól májusig tartó időszakban jellemzően 144 napot vett igénybe, szemben az országos 95 nappal. A vevők alkupozíciója is erősebb: a Balatonnál az irányárhoz képest jellemzően 5,6 százalékos engedménnyel zárultak az ügyletek, országosan ez 3,5 százalék volt.

„A Balaton nem lakáspiac, hanem nyaralópiac, és ez minden számban tükröződik – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. – Aki itt vásárol, ritkán szorítja az idő: nem költözni akar, hanem befektetni vagy második otthont szerezni. Ezért a vevő türelmesen kivár, az eladónak pedig reálisan kell áraznia, különben hónapokig állhat a hirdetés. Éppen emiatt a hosszabb értékesítési idő és a nagyobb alku itt teljesen természetes.”

A vevői kör összetétele is élesen elválik az országos képtől. A balatoni vásárlók 62 százaléka befektetési céllal vett ingatlant, miközben országosan ez az arány 20 százalék. Fordítva igaz az első lakásukat vásárlókra: a tónál a vevők 8 százaléka tartozott ebbe a körbe, országosan viszont 34 százalékuk. Az itteni vásárlók jellemzően idősebbek - a negyvenes és ötvenes korosztály dominál -, és az átlagosnál gyakrabban vállalkozók. Az eladói oldalon szintén a befektetést értékesítők és az örökölt nyaralótól megválók a meghatározók.

A kínálatban a tó körül a házak és a nyaralók viszik a főszerepet: idén az értékesítések 60 százaléka ház volt, szemben az országos 50 százalékkal, új építésű ingatlan pedig alig fordult elő. A piacon belül is markáns a megosztottság. A parti társasházi lakások négyzetméterre vetítve drágábbak és gyorsabban gazdára találnak, míg a kerttel, telekkel kínált nyaralóházak lassabban, nagyobb alku mellett kelnek el.

Településszinten a megszokott rangsor él tovább. A prémiumszegmenst továbbra is Tihany, Balatonfüred és a déli parton Zamárdi húzza, ahol a négyzetméterár jellemzően egymillió forint felett, a legjobb fekvésű ingatlanoknál azt többszörösen meghaladva alakult. A középmezőnyt a klasszikus üdülővárosok – Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle – adják, ahol a kereslet idén érezhetően gyorsította a forgalmat. A belépő szintet pedig nemcsak Keszthely, hanem a kevésbé reflektorfényben lévő háttértelepülések jelentik: Tapolca, Balatonakali vagy a déli part csendesebb falvai, ahol a négyzetméterár jellemzően a régiós medián alatt maradt. Az északi part drágának számító települései – Csopak, Alsóörs, Paloznak – ugyanakkor árszintben már a prémiumzónához közelítenek.

„A szezon közeledtével élénkül a kereslet, a kínálat azonban bőséges – tette hozzá Szegő Péter. – Idén a megszokottnál több eladó táblát látni a tó körül. Ez a vevőnek kedvez: bő a választék, és nincs az a versenyhelyzet, ami felfelé hajtaná az árakat. A leginkább valószínű forgatókönyv ezért nem újabb drágulás, hanem az, hogy a megélénkülő kereslet a reálisan árazott ingatlanoknál oldja a mostani hosszú értékesítési időt. Tartani az árát igazán csak a szűk, kiváló fekvésű parti kínálat tudja majd. A túlárazott hirdetések viszont bő kínálat mellett még tovább állhatnak. Az eladóknál a tanulság világos: idén a reális irányár vagy a türelem a sikeres értékesítés kulcsa.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS