Csányi Sándor: „a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket

Csányi Sándor: „a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket
2022. 04. 26., 14:50

A magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, „nincs más, alkalmazkodni kell”, „a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen.

A hétfői eseményen felszólaló Nagy István agrárminiszter elmondta: a magyar agráriumba befektetés való minden eddiginél magasabb megtérülést ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az élelmezési önrendelkezés „biztonságpolitikai dimenziót hordoz”. A miniszter emlékeztetett: „példátlan összeget”, összesen 4265 milliárd forintot használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt a Megújuló vidék, megújuló agrárium programon keresztül. Azt tervezik, hogy a források több mint felét technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig – fűzte hozzá.

Élelmiszeripari fejlesztésekre 450 milliárd forintot, az állattartás megújítására 280 milliárd forintot, a kertészet fejlesztésére 180 milliárd forintot, a mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd forintot és újabb termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek elkölteni. Nagy István beszélt arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023 utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a rendezvényen rámutatott: az év elején úgy tűnt, hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt azonban a háború hatására nem fogják elérni. A banknak Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére stabilan működik. A 70 milliárd eurós mérlegfőösszeg mindössze 6–7 százaléka orosz hátterű, a profit 15 százaléka termelődik ott. Csányi Sándor rámutatott arra, hogy az „olcsó pénz időszaka” lejárt, a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció pedig közben „elszabadult”, a 2–4 százalék közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. A jó hír az, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását – tette hozzá.

Csányi szerint idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről beszélve a magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar „döcögését” említette meg. A magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, „nincs más, alkalmazkodni kell”, „a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak – mondta Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9 százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha Magyarország sikeresen megállapodik az unióval és a háborút is lezárják a felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.

A rendezvényen öt kategóriában díjazták az agrárszektor vállalkozásait. A növénytermesztés kategóriában a MENTÉSZ Zrt. mezőtúri gabonaféléket termesztő vállalkozás, az állattenyésztők közül a Bold Agro Kft. derecskei sertéstenyésztő, a kertészet területén a hódmezővásárhelyi Hódkertész Kft. üvegházi zöldségtermesztő, az élelmiszeripar területén a csaknem 300 mintabolttal kapcsolatban álló Lipóti Pékség részesült elismerésben. A karcagi Agrosprint Zrt. zöldég- és gyümölcsfeldolgozó nemzetközi tevékenysége miatt kapott díjat az eseményen. (MTI)

Fotó: Pelsőczy Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS