GKI: csak kormányzati akarat kérdése a pedagógusok bérrendezése

2022. 10. 26., 11:21

A magyar oktatás helyzete romló/stagnáló az utóbbi évtizedben (ezt a Pisa tesztek és a kompetencia mérések is jelzik), amelyhez hozzájárul a pedagógusok szakmai erkölcsi és anyagi megbecsültségének drasztikus csökkenése is. Ennek következménye, hogy kevesen akarnak tanárok, tanítók lenni, illetve, hogy a már kiképzett pedagógusok között is sok a pályát elhagyó – írják friss elemzésükben a GKI szakértői.

Az okok szerteágazók, most csak a gazdasági természetűeket vizsgáljuk. A 2000-es évek eleje óta az óvodai, valamint az alap-és középfokú oktatásra fordított nominális kiadások (hasonlóan az összes oktatási kiadáshoz) becslésünk szerint 2,3-szeresére nőttek ugyan 2001-2020 között, azonban a kiadások reálértéke csak 15,4 százalékkal nőtt. Mindez oda vezetetett, hogy a vizsgált kör részesedése a GDP-ből 3,5 százalékról 2,6 százalékra esett vissza (a teljes oktatási kiadás esetében 5 százalékról 3,8 százalékra).

Mivel az oktatási kiadásokon belül meghatározó a pedagógusok bére, ezért a GDP részarány csökkenésének oka, hogy a pedagógus bérek nem tartottak lépést a GDP növekedési ütemével sem. Ennek következménye, hogy a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrány alakult ki. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete.

Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő). Csak érdekességként említjük meg, hogy a pedagógus bérekről döntő törvényhozó, miniszter vagy államtitkár keresete 2021-ben (tehát a nagy emelés előtt) 3,5-4-szerese volt a szintén diplomás pedagógusokénak.

Az EU nyomására a kormány is belátta, hogy a keresetek ilyen alacsony szintje az állami oktatás ellehetetlenülését okozza (a minapi hír szerint legalább 8-16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból). A javalat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. (Ez utóbbi önmagában is leértékeli a pedagógus hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékeli!). További probléma, hogy a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni (A főiskolai és az egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a KSH adatai szerint).

Ha a tervezett (kormányzati) értékkel számolunk, illetve figyelembe vesszük, hogy közben az egyéb diplomások bére is emelkedik, akkor a GKI becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Ennek oka, hogy a várható magas infláció miatt a diplomás bérek várakozásaink szerint közel 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest.

A GKI megbecsülte, hogy milyen költségvetési kiadásokkal jár a tervezett béremelés, illetve, hogy mivel járna, ha az alap- és középfokú oktatásban dolgozók a megfelelő diplomás bér 100 százalékát kapnák meg már 2023-tól. Ez alapján a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. (A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki.)

A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd forinttal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd forinttal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne.

Az összes közoktatásban dolgozó bérének rendezése (a megfelelő diplomás bérek elérése) 2025-ben bruttó 1100 milliárd forint (nettó 667 milliárd forint) többlet kiadást jelentene, ami a 2025-ös GDP 1,1 százaléka (a nettó kiadás a GDP 0,7 százaléka lenne). A költségvetési főösszeghez képest a kiadások aránya 2025-ben az alap- és középfokú oktatásban/nevelésben dolgozók keresetemelkedése miatt a kormányzati béremelési javaslat alapján 2,4 százalék (jelenleg 1,8 százalék), a megfelelő diplomás bér elérése esetén 3,1 százalék, míg a minden pedagógusra kiterjedő kereset felzárkóztatás a megfelelő diplomás bérre 4,6 százalék lenne. Vagyis észszerűen megvalósítható lenne az összes pedagógus keresetének a diplomás átlagra való emelése 2025-ig, csak akarni kellene. (GKI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS