Budapesten a belvárosban, vidéken Egerben és Veszprémben a legjobb élni

2020. 12. 19., 10:30

Budapesten az I. és az V. kerületben, vidéken pedig Egerben és Veszprémben a legjobb élni – derül ki az Otthon Centrum nemzetközi trendek alapján felállított rangsorából, amelyben a 20 ezernél nagyobb népességgel rendelkező városokat vizsgálták.

Az ingatlanközvetítő hálózat közleménye szerint az életminőség szempontjából értékelték a városokat, vizsgálták a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatást és az ingázást.

Az elemzők megállapították, hogy a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás, az első kilenc helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti, amelyek után a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai oldalról a II., a XI. és a XII. kerület.

A vidéki települések közül Veszprém és Eger áll a lista élén, ami főként azzal magyarázható, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre. Ezek után következik Székesfehérvár és Pécs, amelyektől alig maradt el Szeged, illetve Debrecen és Győr.

A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, mindez pedig azt mutatja, hogy az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Az Otthon Centrum életminőség mutatóinak rangsora szinte ugyanazt az eredményt tükrözi, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeit listázó rangsor. Ez pedig azt jelzi, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók, ugyanis a főváros I., II., az V., és a XII. kerülete nemcsak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiváló, hanem ezzel összefüggésben ezek a legdrágább kerületek is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS