Bővült a kínálat hazai zöldségekből

2020. 05. 08., 17:45

Nagy mennyiségben megjelent már az áruházak polcain a hazai üvegházi paradicsom, paprika, kígyóuborka, retek, újhagyma, saláták és káposztaféle – tájékoztatott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Ledó Ferenc elmondta, hogy a koronavírus-járvány hektikusan alakítja a zöldség-gyümölcs fogyasztást.

A bejelentett korlátozásokat követően március felétől a becslések szerint akár 20 százalékot meghaladóan is nőhetett a kereslet e termékek iránt, majd húsvét körül a lakosság tartalékolása miatt drasztikusan visszaesett, és alacsonyabb szinten stabilizálódott.

A zöldség behozatala a járvány intézkedései miatt március végén, április elején még akadozott, azonban már zavartalanul érkezik az országba az import. Az import részaránya az értékesítésben május végére 5 százalék alá csökken majd. Az import szezonja november közepétől április végéig, május közepéig tart, évente paprikából 6–8 ezer tonnát, paradicsomból 10–12 ezer tonnát, uborkából 8-9 ezer tonnát hoznak be Magyarországra.

Magyarországon 3500 hektáron termesztenek hajtatott (üvegházban vagy fólia alatt) zöldséget, ebből 450 hektáron alkalmaznak fűtést. A hajtatott zöldség mennyisége mintegy 430 ezer tonna, ebből 180-185 ezer tonna paprika, 125–130 ezer tonna paradicsom, 35–37 ezer tonna uborka, és jelentős még a káposzta- és salátafélék aránya is.

Az export jellemzően júniusban indul, paprikából 22–26 ezer tonna, paradicsomból 12-15 ezer tonna, uborkából 2-3 ezer tonna kerül a külföldi piacokra. Fejes káposztából és kínai kelből 6-7 ezer tonnát értékesítenek a Skandináv-országokban.

A paprika ára 6–10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a paradicsom 3–5 százalékkal, az uborka 1-2 százalékkal drágult az elmúlt három hónap átlagában. A salátafélék ára 20–30 százalékkal csökkent, főleg március végén, áprilisban volt jelentős az árcsökkenés.

A zöldségágazat termelői áron éves szinten mintegy 190–200 milliárd forintnyi terméket állít elő, a gyümölcsszektor pedig 80-90 milliárd forintnyit – jegyezte meg az elnök. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS