Beruházások: erős negyedév volt a harmadik

A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető. 2018 első három negyedévében a beruházások 17 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, magas bázishoz viszonyítva.

2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 22, ezen belül a teljesítményérték 58 százalékát adó építési beruházásoké 25, a mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 19 százalékkal növekedett.
• A beruházások több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13, a 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél pedig 35 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.
• A gazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (42 százalékkal), elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében. A szállítással foglalkozó vállalkozások szintén jelentősen növelték beruházásaikat.
• A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen (18 százalékkal) nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe (irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is számottevően növekedtek.
• A nemzetgazdasági beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan nőttek (3,2 százalék). A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására. Kiemelkedő volt a fejlesztések bővülése a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is. Több alágban visszaestek a beruházások, közöttük a gép, gépi berendezés és a vegyi anyag, termék gyártásában is. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki – szintén csökkentek.
• A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (15 százalék); az élelmiszer jellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat.
• A központi költségvetés a III. negyedévben is jelentős szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken jellemzően az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 66, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 30 százalékos volumennövekedést regisztráltunk. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (59 százalék) továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták. Ugyanakkor az oktatásban – néhány nagy értékű, felsőoktatásban megvalósult projekt lezárása miatt – 2,1 százalékkal csökkentek a beruházások.
• A beruházások volumene néhány kisebb súlyú ágban ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. Az energiaiparban a beruházások erőteljes növekedésében (68 százalék) a megújuló energiaforrásokba történő befektetések, az adminisztratív szolgáltatás területén megvalósult átlag feletti emelkedésben (49 százalék) pedig a lízingtársaságok élénkülő gép- és járműbeszerzései is közrejátszottak. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős bővülésében (26 százalék). Az építőipari gazdasági szervezetek a konjunktúra hatására 25 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.

Varga Mihály: a növekedés várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik

A befektetéseket támogató intézkedéseknek, így az egyszámjegyű társasági adónak, a csökkenő munkáltatói terheknek és a fejlesztési források megfelelő felhasználásának is köszönhető, hogy az év háromnegyed részében több mint 5.300 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon – jelentette ki Varga Mihály a legfrissebb beruházási adatokat értékelve.

A pénzügyminiszter kiemelte: a harmadik negyedéves 22 százalékos beruházás bővüléshez az ingatlanszektor, a szállítás-raktározás, valamint az energiaipari beruházások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, a növekedés várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik.

A miniszter elmondta: a 2018 második negyedévéhez képest 5,1 százalékkal magasabb mostani bővülés hátterében számos tényező áll. Az építési beruházások 25 százalékos, ezen belül is az ingatlanépítések 18 százalékos növekedésében az otthonteremtési programnak komoly szerepe van. A gazdaságfejlesztésre fordított hazai és uniós források mellett az Európai Unióban legalacsonyabb társasági adókulcs is azt üzeni, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni és hosszú távon gondolkodni – mutatott rá Varga Mihály. A továbbra is legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipar beruházási aktivitása 2018 harmadik negyedévében 3,2 százalékkal emelkedett, vagyis tovább bővülnek a termelői- és export kapacitások. A kormány infrastrukturális fejlesztései nyomán a közszférában 35 százalékos bővülés történt, leginkább az egészségügy területén végbement fejlesztések eredményeként – hangsúlyozta a miniszter.

2017-ben a magyar beruházási ráta mind az uniós, mind a visegrádi országok átlagát felülmúlta. Az idei első három negyedévben 17 százalékkal emelkedtek a beruházások, ezzel idén már 5.321 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre – mondta Varga Mihály.

KSH/MTI