A beruházások volumene 2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,6 százalékkal mérséklődött; 2021-ben összességében 4,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatt alacsony bázishoz képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A beruházási tevékenység volumene éves összevetésben 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a teljesítményérték 64 százalékát képviselő építési beruházásoké 3,3 százalékkal nagyobb, a 35 százalékát kitevő gép- és berendezés-beruházásoké 4,6 százalékkal kisebb lett. Az utóbbi esetében a visszaesést főleg az importgépekbe történő beruházások csökkenése okozta.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 6,0 százalékkal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 14 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 16 százalékkal visszaestek, amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetésitartalék-képzés is az év végén.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 17 százalékkal nőttek. Az alágak többségében emelkedett a teljesítmény, így a három legnagyobb súlyúban, azaz a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a IV. negyedévben jelentősen visszaesett (13 százalékkal), amit elsősorban a lakásépítések nagymértékű csökkenése okozott. A bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) volumene ugyanakkor növekedett.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző bővülés (+20 százalék), állami infrastruktúrafejlesztések mellett a személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései 19 százalékkal visszaestek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.
A kereskedelem, gépjárműjavítás területén mérsékelt, 3,2 százalékos volumennövekedést mértek. A legnagyobb súlyt képviselő kiskereskedelem fejlesztései enyhén nőttek.
A művészet, szabadidő beruházási teljesítményében a korábbi negyedévek bővülésével ellentétben csökkenés (mínusz 5,7 százalék) következett be, amihez hozzájárult a sporttal és a kultúrával kapcsolatos állami fejlesztések forrásainak szűkülése is.
A nemzetgazdasági beruházások 2021. IV. negyedévi 0,2 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás járultak hozzá (3,6, illetve 2,2 százalékponttal). Kismértékben emelte a beruházási aktivitást a kereskedelem (0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a volumenbővülést számottevően (3,5 százalékponttal) visszafogta az ingatlanügyletek és (1,3 százalékponttal) a közigazgatás teljesítménycsökkenése. A művészet, szabadidő beruházási teljesítménye kismértékben, 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását.
A nemzetgazdasági beruházások volumene éves összevetésben 4,2, ezen belül az építési beruházásoké 3,7, a gép- és berendezés-beruházásoké 5,3 százalékkal bővült.
A beruházási árak növekedése (+9,8 százalék) az 1998 óta mért legmagasabb szintre emelkedett.
A beruházások 55 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,0 százalékkal nőtt, a költségvetési szerveknél 7,6 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.
Az év egészét tekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedtek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 9,5, a szállítás, raktározásban 14 százalékkal bővült a beruházások volumene, ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások közel ötödét jelentő ingatlanügyletek területén 6,1 százalékkal csökkent. Ebben a három nemzetgazdasági ágban realizálódott a beruházások közel hattizede.
A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban nőtt a volumen (+18 százalék), miközben a közigazgatás, védelemben visszaesett (mínusz 21 százalék).
Kiugró bővülést regisztrált a KSH az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység esetében (+28 százalék), ugyanakkor a járványhelyzet miatt előállt magas bázis miatt az egészségügyi szolgáltatások területén nagymértékű (mínusz 21 százalék) visszaesés következett be. (KSH)
Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök- vezérigazgatója Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke társaságában adott tájékoztatást az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjainak február 12-én a Parlamentben.