2019 I. negyedévében a fejlesztések volumene 26 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2019 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 26, ezen belül a gép- és berendezés-beruházásoké 21, az építési beruházásoké 32 százalékkal növekedett. A beruházási teljesítmény a fejlesztések több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a korábbi negyedévek bővülését jelentősen meghaladóan – 38, a beruházások több mint tizedét megvalósító költségvetési szerveknél pedig 27 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene nőtt (62 százalékkal), amiben a korábbi időszakokhoz hasonlóan meghatározó szerepet játszottak az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések (autópálya-, autóút-, vasútépítések), de a helyi és a távolsági személyszállítással foglalkozó vállalatok is jelentősen növelték beruházásaikat.
A nemzetgazdasági beruházások közel harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései az elmúlt nyolc év legmagasabb ütemében nőttek (33 százalékkal). Az alágak túlnyomó többségében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet. Kiemelkedően nőtt a fejlesztések volumene a vegyianyag-, -termék-gyártásban, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint az élelmiszeriparban. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki beruházásainak több mint ötödét tették ki – mérsékeltebben bővültek a feldolgozóipari átlagnál.
A második legnagyobb részesedésű ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben nőtt (9,5 százalékkal), elsősorban a lakásépítések mérsékeltebb bővülése következtében. A bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak stb.) történő beruházások erőteljesebben növekedtek. Az előbb említett három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.
A negyedik legnagyobb részesedésű kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény – az előző időszaki csökkenés után – ebben a negyedévben ismét nőtt (7,3 százalékkal), amiben szerepet játszottak a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.
A költségvetéshez kötődő beruházások – amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet – jellemzően a nemzetgazdasági átlagos szint alatt gyarapodtak. Ennek következtében a nagyrészt közösségi finanszírozású területek – elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – meghatározó, de a korábbiaknál mérsékeltebb szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – elsősorban rendvédelmi és honvédelmi beruházásoknak köszönhetően – 11 százalékkal nőtt a volumen, a nemzetgazdasági ág immár az 5. legnagyobb teljesítményt nyújtja. Az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések befejezése nyomán –1,1 százalékkal csökkentek a beruházások. A kis súlyú humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 23 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (56 százalék) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták, így immár az ág teljesítményértéke meghaladta az oktatás és az egészségügy összesített fejlesztéseit. A víz- és hulladékgazdálkodás területén – részben hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek következtében – a tárgyidőszaki volumen 2,3-szeresen haladta meg a bázisidőszaki, alacsony értéket.
A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a második legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően több mint háromszorosára nőtt a beruházások volumene. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései több mint kétszeresére növekedtek, részben informatikai eszközök beszerzéseinek köszönhetően. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (73 százalék) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései is szerepet játszottak. (KSH)
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.