Az új lakások száma nőtt, a tervezett lakásoké csökkent az első negyedévben

2021. 05. 05., 09:15

2021 I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2 százalékkal kevesebb, mint 2020. I. negyedévében – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12 százalékkal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2020 I. negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 I. negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak.

A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71 százalékra növekedett 2020 azonos időszakához képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30 százaléka családi házban, 67 százaléka többlakásos épületben, 0,5 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 m2-rel, 80,3 m2-re csökkent 2020 I. negyedévéhez képest.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2 százalékkal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.

A fővárosban rendkívüli mértékben visszaesett, miközben minden egyéb településkategóriában erősen nőtt az építési kedv: Budapesten 79 százalékkal kevesebb, a megyei jogú városokban 77, a többi városban 82, a községekben pedig 84 százalékkal több lakás építését kezdeményezték, mint az előző év azonos időszakában.

Az építendő lakások száma Pest régióban 79 százalékkal emelkedett. Minden más vidéki régióban is növekedés tapasztalható, de Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön így is rendkívül alacsony az építendő lakások száma, így az új lakások nagy többsége várhatóan ezután is a központi és a dunántúli régiókban készül majd el. A keleti országrészben csak Észak-Alföld régióban adtak ki nagyszámú, közel 1000 építési engedélyt, ez az egy évvel korábbi érték háromszorosa.

Az építtetők az esetek 67 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (39 százalék), és a községekben a legmagasabb (96 százalék).

A kiadott új építési engedélyek alapján 63 százalékkal több, összesen 3867 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 78, a három- vagy annál több lakásosoké 6,4 százalék.

A létesítendő nem lakóépületek száma 883, 1,6 százalékkal több, mint 2020 I. negyedévében.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS