A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 5,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
Áprilisi és márciusi ülésén a monetáris tanács 100-100 bázisponttal, februári és januári ülésén 50-50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.
Az MNB 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0,60 százalékon.
Folytatódik a fokozatos alalpkamat-emelés, miközben az egyhetes betéti kamatot a korábbi ütemben növeli a jövőben is a jegybank - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.
A két kamat az év második felében érhet össze – tette hozzá. Megerősítette: a kamatemelési ciklus, a monetáris szigorítás addig tart, amíg az infláció növekedése megáll, és a kondíciók biztosítják a jegybanki inflációs cél elérését. Közölte: az év második felében biztosan marad a szigorítás.
„A megállás nem opció” – fogalmazott az alelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy több régiós jegybanknál a szigor enyhítésére utaló jelek mutatkoznak.
A jegybank szerint rövid távon az infláció erősödése látszik, májusra 10,5 százalék feletti drágulást sem tartanak kizártnak.
A kormányzati intézkedéseket értékelve méltatta, hogy a kormányzat elkötelezett az alacsony hiánypálya mellett idén és jövőre. Ugyancsak fontos üzenetnek nevezte, hogy 60 százalékban a kiadásokat csökkentik az intézkedések. A jegybanknál úgy vélik, az inflációt nem növelik a bejelentett intézkedések, ugyanakkor a versenyképesség javítását is szükségesnek tartják. (MTI)
Nem tudja elviselni, ha kukából eszik valaki.
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.