Az infláció két vállra fektette a satufékező lakásárakat

2023. 10. 04., 10:39

2023 második negyedévében az inflációtól jóval elmaradva csak 2,8 százalékos áremelkedés volt a hazai lakáspiacon az előző évhez képest. Az előző negyedévhez képest ráadásul ismét csökkenést mutatnak az adatok, 1,7 százalékot. Az új lakóingatlanok árai tartották jobban magukat, de 2023 első nyolc hónapjában a kivitelezők így is 42 százalékkal kevesebb lakás építését jelentették be, mint egy éve – derül ki az Ingatlannet.hu elemzéséből.

2023 második negyedévében – a tavalyi utolsó negyedévhez hasonlóan – ismét árcsökkenést jelzett a KSH összevont lakáspiaci árindexe nominálisan, az infláció hatását nem tekintve. Tavaly az utolsó három hónapban az előző negyedévhez képest 2 százalékkal csökkentek a lakásárak, majd az újév beköszöntével ismét felfelé vették az irányt, 3,6 százalékkal.

Ehhez képest az idei második negyedévben kissé visszatáncoltak, 1,7 százalékkal. Így az árszint nagyjából ott tartott az idei második negyedévben, mint a tavalyi utolsó negyedévben. (A KSH a mostani adatközléssel felfelé korrigálta a korábban publikált első negyedéves árindexét, 2 százalékról 3,6 százalékra.)

Ha az előző évhez hasonlítjuk a lakásárakat, akkor azok az idei második negyedévben 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022 azonos időszakában. Ez nagyon jelentős lassulást jelez, hiszen tavaly az első három negyedév mindegyikében 20 százalék feletti éves drágulást mértek – a második negyedévben a csúcsnak számító 25 százalékot –, majd az utolsó negyedévben 17,2 százalékot, 2023 első negyedévében pedig már „csak” 10,6 százalékot. (Az utóbbi szintén módosított adat, a KSH korábban ennél 2 százalékponttal kisebb áremelkedést jelzett.) A használt lakások mindössze 1,2 százalékkal drágultak az előző évhez képest, az új lakások viszont 14 százalékkal.

Az inflációhoz képesti hatalmas lemaradásnál azt is érdemes számba venni, hogy a hazai lakásárak 2015 óta kiemelkedő mértékben emelkedtek. Az árindex 2015 második negyedévéhez képest több mint két és félszeresére (262 százalékkal) emelkedett 2023 második negyedévére. Az új lakásoknál 306 százalékos, a használt lakásoknál pedig 256 százalékos a nominális növekedés nyolc év alatt - hívják fel a figyelmet az Ingatlannet.hu szakértői.

Folytatódik a mélyrepülés a lakásépítéseknél

Az augusztusban kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 1380 volt, ami 36 százalékkal kevesebb a 2022 augusztusában és 18 százalékkal kevesebb a 2021 augusztusában tervezett lakásépítések számánál – derül ki a KSH friss statisztikájából. Ennél kevesebb lakásépítést csak idén júliusban terveztek a kivitelezők. (Még a 2020-as járványév augusztusában is több, 1411 lakás építését jelentették be.) Az idei első nyolc hónapot tekintve a tervezett lakásépítések száma 13 491 volt, csaknem 42 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. A bejelentett lakóépület létesítések száma 5612, ami a tavalyinál 44 százalékkal kevesebb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS