Az „uniós mezőnyben” is párját ritkítja a júliusi magyar infláció

2026. 08. 07., 09:15

A júniusi 1,7 százalék után 2026. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A 10 éves mélypontot jelentő ráta a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

Az éves inflációs adat alacsonyabb az elemzők leggyakoribb, 1,5–1,6 százalékos várakozásánál; ennél kisebb inflációt a KSH utoljára 2016 novemberében mért. A júliusi rátát Magyar Péter is kommentálta, Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök ezt írta: „10 éve nem látott szintre csökkent az infláció! Az erősödő forintnak is köszönhetően alig 1,2 százalékkal nőttek tavaly júliushoz képest az árak. Hosszú idő után először csökkent az élelmiszerek ára! ”

Árucsoportonkénti bontás
– Az élelmiszerek ára a KSH tájékoztatója szerint 1,1 százalékkal csökkent éves összevetésben (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,4 százalékkal csökkent), ezen belül a büféáruké, az eszpresszókávéé és a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé 6,3-6,3-6,3, az éttermi étkezésé (nem előfizetéses) 5,8, a cukorka, mézé 4,9, az étolajé 3,8 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,9, a vaj, vajkrémé 14,1, a sertéshúsé 13,1, a friss hazai- és déligyümölcsé 12,5, a sajté 9,5, a friss zöldségé 9,2, a tartósított hústalan ételeké 8,1, a cukoré és a száraztésztáé 7,4-7,4, a tejé 7,0 százalékkal mérséklődött.
– A szolgáltatások 4,7 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 13,5, a postai szolgáltatások 9,6, a sport, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatások 7,7, a járműjavítás, -karbantartás 7,6, a külföldi üdülés 7,1, a telefon, internet 7,0, a lakásjavítás, -karbantartás 6,6, a belföldi üdülés 6,5 és az egészségügyi szolgáltatások 6,1 százalékkal.
– A szeszes italok, dohányáruk ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 3,5 százalékkal.
– A háztartási energiáért 4,3, ezen belül a vezetékes gázért 10,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,5 százalékkal többet.
– A tartós fogyasztási cikkek ára 1,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 25,7, a konyha- és egyéb bútorok, illetve a szobabútorok 3,6-3,6, a használt személygépkocsik 2,2 százalékkal többe, míg a televízió 3,9, a hűtőszekrény, fagyasztógép 2,1, a motorkerékpárok 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek.
– A gyógyszer, gyógyáruk 3,4 százalékkal drágultak.
– A járműüzemanyagok ára 0,1 százalékkal mérséklődött.

Éves mélypont?
„A júliusi infláció éves mélypont lehetett, némi emelkedés jöhet augusztustól, ugyanakkor összességében a második félévre várt inflációemelkedés üteme jóval visszafogottabb lesz, mint azt korábban vártuk – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki előzetesen 1,4 százalékot várt. – Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd. Mindez – a kockázatok ellenére – egyelőre lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet.”

Uniós kitekintés: a legalacsonyabbak között a júliusi magyar adat
Az eurózóna-tagállamok inflációs adatait már ismerjük, az első becsléseket júliusi utolsó napján tette közzé az Eurostat. Eszerint a legalacsonyabb, 2,0 százalékos rátát Észtországban regisztrálták. Az Eurostat az uniós módszertan szerint számított („harmonizált”) mutatókat tekinti irányadónak, Magyarországon ez az adat 1,6 százalék volt júliusban. Ennél elképzelhető, hogy lesz néhány alacsonyabb is az EU-ban, júniusban ugyanis a három legkisebbet olyan tagállamokban mérték, ahol nem az euró a hivatalos fizetőeszköz: Svédországban (1,0 százalék), Csehországban (1,2 százalék) és Dániában (1,8 százalék). Júniusban a magyar ráta a hetedik legalacsonyabb volt az EU-ban, a júliusi „helyezés” ennél valószínűleg jobb. (Az Eurostat összesítése augusztus 18-án jelenik meg.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS