Az „uniós mezőnyben” is párját ritkítja a júliusi magyar infláció

2026. 08. 07., 09:15

A júniusi 1,7 százalék után 2026. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A 10 éves mélypontot jelentő ráta a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

Az éves inflációs adat alacsonyabb az elemzők leggyakoribb, 1,5–1,6 százalékos várakozásánál; ennél kisebb inflációt a KSH utoljára 2016 novemberében mért. A júliusi rátát Magyar Péter is kommentálta, Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök ezt írta: „10 éve nem látott szintre csökkent az infláció! Az erősödő forintnak is köszönhetően alig 1,2 százalékkal nőttek tavaly júliushoz képest az árak. Hosszú idő után először csökkent az élelmiszerek ára! ”

Árucsoportonkénti bontás
– Az élelmiszerek ára a KSH tájékoztatója szerint 1,1 százalékkal csökkent éves összevetésben (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,4 százalékkal csökkent), ezen belül a büféáruké, az eszpresszókávéé és a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé 6,3-6,3-6,3, az éttermi étkezésé (nem előfizetéses) 5,8, a cukorka, mézé 4,9, az étolajé 3,8 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,9, a vaj, vajkrémé 14,1, a sertéshúsé 13,1, a friss hazai- és déligyümölcsé 12,5, a sajté 9,5, a friss zöldségé 9,2, a tartósított hústalan ételeké 8,1, a cukoré és a száraztésztáé 7,4-7,4, a tejé 7,0 százalékkal mérséklődött.
– A szolgáltatások 4,7 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 13,5, a postai szolgáltatások 9,6, a sport, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatások 7,7, a járműjavítás, -karbantartás 7,6, a külföldi üdülés 7,1, a telefon, internet 7,0, a lakásjavítás, -karbantartás 6,6, a belföldi üdülés 6,5 és az egészségügyi szolgáltatások 6,1 százalékkal.
– A szeszes italok, dohányáruk ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 3,5 százalékkal.
– A háztartási energiáért 4,3, ezen belül a vezetékes gázért 10,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,5 százalékkal többet.
– A tartós fogyasztási cikkek ára 1,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 25,7, a konyha- és egyéb bútorok, illetve a szobabútorok 3,6-3,6, a használt személygépkocsik 2,2 százalékkal többe, míg a televízió 3,9, a hűtőszekrény, fagyasztógép 2,1, a motorkerékpárok 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek.
– A gyógyszer, gyógyáruk 3,4 százalékkal drágultak.
– A járműüzemanyagok ára 0,1 százalékkal mérséklődött.

Éves mélypont?
„A júliusi infláció éves mélypont lehetett, némi emelkedés jöhet augusztustól, ugyanakkor összességében a második félévre várt inflációemelkedés üteme jóval visszafogottabb lesz, mint azt korábban vártuk – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki előzetesen 1,4 százalékot várt. – Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd. Mindez – a kockázatok ellenére – egyelőre lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet.”

Uniós kitekintés: a legalacsonyabbak között a júliusi magyar adat
Az eurózóna-tagállamok inflációs adatait már ismerjük, az első becsléseket júliusi utolsó napján tette közzé az Eurostat. Eszerint a legalacsonyabb, 2,0 százalékos rátát Észtországban regisztrálták. Az Eurostat az uniós módszertan szerint számított („harmonizált”) mutatókat tekinti irányadónak, Magyarországon ez az adat 1,6 százalék volt júliusban. Ennél elképzelhető, hogy lesz néhány alacsonyabb is az EU-ban, júniusban ugyanis a három legkisebbet olyan tagállamokban mérték, ahol nem az euró a hivatalos fizetőeszköz: Svédországban (1,0 százalék), Csehországban (1,2 százalék) és Dániában (1,8 százalék). Júniusban a magyar ráta a hetedik legalacsonyabb volt az EU-ban, a júliusi „helyezés” ennél valószínűleg jobb. (Az Eurostat összesítése augusztus 18-án jelenik meg.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS