2022 májusában Magyarország az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb drágulással szembesült. A 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk az árbefagyasztás széles köre működik, amely a többi tagállamra (az üzemanyagokat nem tekintve) nem jellemző.
Ha nagyobb időtávot nézünk, még inkább igaz, hogy Magyarország ezen a téren rosszul teljesít: 2015-höz képest nálunk a fogyasztói árak 31,2 százalékkal nőttek, amellyel a 3. legmagasabb inflációjú uniós ország vagyunk (tavaly novemberig pedig az élen álltunk). Mindez azt mutatja, hogy az árrögzítés nélkül messze vernénk az európai uniós mezőnyt.
A valós uniós összehasonlítás céljából a GKI kiszámította, hogy a KSH 2021-es fogyasztó kosár súlyai alapján mekkora áremelkedést okoznának azok a termékek és szolgáltatások, amelyek árai jelenleg rögzítettek, amennyiben valós piaci árakon kellene azokat megvásárolni. A számítás a jelenleg ismert piaci árakon történt (esetenként a hasonló termék árváltozása alapján). A rezsicsökkentésbe eső szolgáltatások esetében, ahol nincs piaci ár (például vízellátás, szennyvíz- és hulladék kezelés) ott a bevétel és a veszteség finanszírozás arányát vettük alapul (ennél nagyobb áremelésre lenne szükség, ha az ellátási színvonalat is fenn kívánnák tartani, de az ehhez szükséges áremelés mértéke jelenleg nem ismert)
A GKI számításai szerint az árak felszabadítása a földgáz esetében a fogyasztói árindexet 8,5 százalékponttal emelné, majd az üzemanyag következik 4,4 százalékponttal. A villamos energia esetében a hatás 2,4 százalékpont, az élelmiszerek esetében pedig 1,9 százalékpont. Az egyéb rezsielemek összességben 2 százalékpontot tennének hozzá a mért inflációhoz.
Így összesen 19 százalékponttal nagyobb lenne az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné. A hazai és az uniós árindexek alakulását ez a számítás jobban tükrözi. Ez alapján az élen álló Észtország 20 százalékos drágulási üteme nem is olyan magas.
Kérdés az is, hogy az árrögzítés feloldása milyen lakossági terhekkel járna. A GKI számítása alapján egy főre vetítve az összes ár felszabadítása éves szinten 261 ezer forinttal, havi szinten 22 ezer forint/fővel terhelné meg a családi büdzsét. Ezen belül a földgáz piaci áron közel havi 10 ezer forint/fő kiadás többletet jelentene országosan (a földgáz fogyasztóknál havi 15 ezer forint/fő lenne az emelés).
Az üzemanyagok piaci ára havi 5 ezer forint/fő többlet költést jelentene országosan (a gépkocsi használóknál ez havi 20 ezer forint/gépkocsi többlet lenne). A villamos energia egy főre jutóan havi 2800 forinttal (háztartásonként havi átlag 6 ezer forinttal) kerülne többe. Az élelmiszerek árrögzítése fejenként havi 2150 forinttal emelné a háztartási kiadásokat. A többi rezsielem egy főre vetítve havi 2100 forint többletet jelentene a családoknak.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.