A várakozásokkal összhangban 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot március 24-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.
A felerősödött geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatottak a világgazdaság inflációs és növekedési kilátásaira, valamint a befektetői hangulatra. Az iráni konfliktus következtében számottevően emelkedtek a világpiaci energiaárak. A Brent típusú olaj jegyzése átmenetileg megközelítette a hordónkénti 120 dolláros árat, míg az európai gázárak a háború kitörése óta több mint 70 százalékkal nőttek. Az energiaárak megugrása, valamint a kockázatkerülés növekedése érdemben emeli a globális inflációs kockázatokat – sorolják az elmúlt hetek óvatosságra intő fejleményeit a jegybank szakértői a kamatdöntésről szóló közleményben.
A jegybanki „előremutatás” sem okoz meglepetést: „A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.”
Varga Mihály jegybankelnök a március 26-án megjelenő új Inflációs jelentés frissített előrejelzéseit is ismertette. Eszerint a GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal emelkedhet. Az átlagos éves infláció 2026-ban 3,8 százalék, 2027-ben 3,7 százalék lehet. A legutóbbi, 2025. decemberi Inflációs jelentés üveggömbje 2026-ra még 2,4 százalékos GDP-növekedést és 3,2 százalékos átlagos éves inflációt mutatott.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.