„Árstopok és hatósági árak nélkül 20 százalék körüli lenne az infláció”

Az árstopok és hatósági árak fenntartása mellett is biztossá vált a kétszámjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022-ben. Becslésünk szerint nélkülük 20 százalék körül lehetett a júniusi mutató – írja a statisztikai hivatal friss inflációs jelentéséhez fűzött kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makroelemzője. Ebben jelentős a szerepe van a magas világpiaci benzinárnak és a forint rendkívül gyenge szintjének. Ugyanakkor hazánkban nemcsak kínálati oldalról erős árnyomás, hanem a keresletin is: az év eleji fiskális transzfereknek és a jelentős bérkiáramlásnak köszönhetően szárnyal a fogyasztás, ami tovább fűti az árkiigazításokat. A kilátásokat illetően nem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek októberig történő meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi. A várakozások stagnálhattak az elmúlt időszakban, ugyanakkor a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett egyre több érintett vállalat jelenti be a szektorális különadók áthárítását, ami hamarosan a fogyasztói árakban is látszódhat.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt az egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére jelenleg 14–15 százalékkal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez már 30 százalék, mint egy évvel ezelőtt. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató legkorábban jövő év végén térhet vissza a toleranciasávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be – zárja gondolatmenetét Nagy János.