Állásajánlat és angol nyelvtudás is kell a nagy-britanniai munkavállaláshoz 2021-től

2020. 02. 19., 10:00

Megfelelő állásajánlathoz, az állásajánlatnak megfelelő szakképesítéshez és angol nyelvtudáshoz köti a brit kormány a jövő évtől a külföldiek nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése.

A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes – vagyis az Európai Unióból (EU) és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes – bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától.

A brit belügyminisztérium által szerdán közzétett szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok teljesítésével 130 pont szerezhető, és ebből 70 pontot mindenképpen gyűjteni kell ahhoz, hogy a brit hatóságok jóváhagyják a külföldi kérelmező munkavállalási folyamodványát.

A tervezett rendszer lehetőséget ad arra, hogy ha a kérelmező bizonyos kritériumokat nem teljesít, az így kieső pontszámokat más előírások teljesítésével pótolja. Ez azonban nem mindegyik kritériumra érvényes, vagyis vannak olyan előírások, amelyeknek mindenképpen meg kell felelni.

Ezek közé tartozik, hogy a kérelmezőnek bizonyítania kell a betöltendő álláshoz megkívánt angol nyelvtudást – ez 10 pontot ér –, hatóságilag jóváhagyott munkáltatótól származó érvényes állásajánlatot kell bemutatnia (20 pont), és demonstrálnia kell azt is, hogy megvan az adott állásajánlathoz előírt szakképesítése (szintén 20 pont).

E három feltétel hiánya nem pótolható más előírások teljesítésével.

A javadalmazással megszerezhető maximális 20 pont eléréséhez szükséges éves bérminimumot a brit kormány a korábbi elképzelésekben szereplő 30 ezerről 25 600 fontra (10,3 millió forintra) szállította le, és ez a kategória a más kritériumok teljesítésével pótolható feltételek között szerepel.

Így például egy szakképzett kórházi ápoló akkor is számíthat munkavállalási kérelmének kedvező elbírálására, ha évi 22 ezer font javadalmazást ígérő állásajánlatot kap, mivel ez az állás az elbírálási rendszerben hiányszakmaként meghatározott kategóriában szerepel, és az ilyen állásokra szóló foglalkoztatási ajánlatok bemutatása 20 pontot ér az elbírálás során.

Ugyanígy maximális 20 pont szerezhető, ha például egy tudományos, technológiai, ipari vagy matematikai kutatói állásra jelentkezőnek a munkaadó nem ígér évi 25 600 font bérezést, viszont a jelölt az adott munkakör szakterületén szerzett PhD szintű diplomát mutat be.

A belügyminisztérium szerdai tájékoztatása hangsúlyozza, hogy jóllehet az új bevándorlási rendszert a gyakorlati tapasztalatok alapján finomítják majd, a jövő évtől mindenképpen véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvényesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell majd alkalmazkodnia.

A dokumentum úgy fogalmaz: meg kell szüntetni a brit gazdaság függését az Európából érkező olcsó munkaerőtől, helyette a technológiai és automatizálási beruházásokra kell összpontosítani a figyelmet.

Ennek megfelelően a brit kormány általánosságban nem is készül arra, hogy az alacsony képzettségű külföldi munkaerő számára munkavállalási lehetőségeket biztosítson.

A belügyi tárca külön kitér arra, hogy azoknak, akik tartós munkavállalási célból érkeznek Nagy-Britanniába az átmeneti időszak lejárta után, vízumra lesz szükségük, amelynek beszerzése térítésköteles lesz.

A minisztérium megerősíti ugyanakkor, hogy azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a 2020. december 31-éig terjedő átmeneti időszakban törvényesen és életvitelszerűen letelepednek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak az országban megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, ha meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – folyamodnak.

A folyamodványok benyújtásának határideje 2021. június 30.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS