A teljes magyar lakosság 29 százaléka járt magánorvosnál az elmúlt egy évben, ők tavaly átlagosan 137 ezer forintot költöttek erre – derült ki az UNION Biztosító megbízásából készült kutatásból.
A felmérés szerint a válaszadók főként azért választanak állami helyett magánorvost, mert gyorsabban jutnak ellátáshoz, és alaposabb a vizsgálat. A minden esetben állami orvost választók a fő érvek között említették, hogy nincs pénzük a magánellátásra, azért fizetik a tb-t, hogy kapjanak állami ellátást, valamint sokallják a díjakat.
A kutatás adatai szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé jellemző rá, hogy csak az állami egészségügyre támaszkodik: míg a 25–34 évesek 80 százaléka szokott magánellátást is választani, addig az 55–65 éves korosztálynak csak a 61 százaléka tud és hajlandó pénzt áldozni erre.
Az iskolázottabbak körében nagyobb a hajlandóság a magánellátás választására, az érettségizettek 73 százaléka szokott legalább részben magánorvoshoz menni, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek a 86 százaléka.
A felmérés szerint a magyaroknak csak harmada zárkózik el kategorikusan a magánellátástól.
Akik igénybe szoktak venni magánorvosi szolgáltatásokat, azok fogorvosra átlag 69 ezer forintot költöttek tavaly, a többi magánorvosra pedig átlagosan 68 ezer forintot. A legtöbben soknak érzik a magánorvosi szolgáltatások díjait, de az árakat nem a szolgáltatáshoz mérten tartják magasnak, inkább a saját jövedelmükhöz viszonyítva.
Recept nélkül kapható gyógyszerekre 30 ezret, míg a vényköteles orvosságokra átlagban 44 ezer forintot költöttek a válaszadók.
A magánorvosi vizsgálat, konzultáció díját a legtöbben készpénzzel vagy bankkártyával fizetik. A megkérdezettek 15 százaléka a biztosítójával fizetteti a számlát az egyénileg megkötött magán egészségbiztosítása terhére, míg a válaszadók 16 százaléka veszi igénybe a munkáltató által a munkavállalók javára megkötött csoportos egészségbiztosítást. (MTI)
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.