Agrárium, 2018: a legfontosabb adatok

2019. 05. 02., 13:30

„A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2018” című KSH-kiadvány legfontosabb megállapításai.

2018-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke 436 milliárd euró volt, 1,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,0 százalékát állította elő.

Magyarországon az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság 3,6 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 2018-ban. A bruttó hozzáadott értékből 4,3 százalékot adott az agrárium, a beruházásokban 4,1, a foglalkoztatásban 4,8 százalék volt az aránya.

Az élelmiszeripar 1,8 százalékkal részesedett a GDP előállításából 2017-ben, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2 százaléka volt a teljes nemzetgazdaságénak.

A nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben bővült a mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházási volumene.

2018-ban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar külkereskedelmi egyenlege 821 milliárd forint aktívumot mutatott, a behozatal összesen 1843 milliárd, a kivitel 2665 milliárd forintot tett ki. Az import jobban nőtt az exportnál, így az egyenleg valamelyest romlott.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2018-ban folyó alapáron 2720 milliárd forint volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A volumen és az árszínvonal is emelkedett.

A mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás nagysága 405 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás az előző évhez képest 3,9 százalékkal csökkent.

A mezőgazdasági termelői árak 2,7 százalékkal nőttek, főként a növényi termékek drágulása miatt. A ráfordítási árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a termelői árak.

2017-ben a termőföld-értékesítés volumene visszaesett a két évvel korábbi szintre, az árnövekedés kisebb mértékben tovább folytatódott. A termőföldárak átlagosan 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban. Egy hektár szántóföld országos átlagára 1 millió 351 ezer forint volt.

2018-ban kukoricából 8 millió tonnát, az előző évinél 18 százalékkal többet takarítottak be, a búza mennyisége (5,2 millió tonna) nem változott. Napraforgóból 1,8 millió, repcéből 1,0 millió tonna termett.

Tovább nőtt a szarvasmarha-állomány. 2018. december 1-jén 885 ezer jószágot tartottak a gazdálkodók, az egy évvel korábbinál 15 ezerrel többet. A sertésállomány nagysága nem változott jelentősen (2,9 millió egyed), a juhállomány 1,1, a baromfiállomány 39,7 millió volt.

A vágóállat-termelés 6,7 százalékkal, 1,6 millió tonnára nőtt.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS