A növényi termékek ára csökkent, az állati termékeké nőtt 2023. január–szeptemberben

2023. 11. 29., 17:10

A mezőgazdasági termelői árak 2023 I–III. negyedévében 7,3 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 25 százalékkal mérséklődött, az állatok és állati termékeké pedig 21 százalékkal nőtt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A ráfordítási árak 5,4 százalékos növekedéséhez a folyó termelőfelhasználás összetevőinek és a beruházásoknak az áremelkedése is hozzájárult. Az előbbiek esetében 4,6, az utóbbiaknál 12 százalékkal nőtt az árszínvonal.

Csökkent a gabona és az ipari növények ára

2023-ban a 2022 évitől magasabb terméseredmények az árak alakulására is hatással voltak. Az első három negyedévben a gabonafélék ára 25, az ipari növényeké pedig 37 százalékkal mérséklődött.

2023 januárja óta jelentősen csökkent a búza és a kukorica ára. A háborús események okozta piaci bizonytalanság következtében májusban átmentileg emelkedtek az árak, – ez azonban nem mutatkozott tartósnak – a búza felvásárlási ára szeptemberben már 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2021 azonos hónapjában.

Emelkedett a zöldségek és a gyümölcsök ára

A gyümölcsök ára 14, a zöldségféléké 16 százalékkal emelkedett. Az utóbbi termékcsoportnál a sárgarépa és a vöröshagyma ára nőtt átlag felett (57 és 63 százalékkal), a paradicsomé pedig kisebb mértékben (6,1 százalékkal).

A burgonya ára jelentősen (46 százalékkal) emelkedett. Az alacsony kínálati mennyiség mögött a visszaszoruló vetésterület áll.

2023 március óta mérséklődik a vágócsirke ára

2023 első kilenc hónapjában az élő állatok ára 24 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A vágócsirke felvásárlási ára közel két és fél évig folyamatosan emelkedett, majd 2023 márciusában kilogrammonként 511 forintos csúcson megállt. A következő hónapokban csökkent, 2023 szeptemberében 452 forint/kilogramm volt. A 2023. január–szeptemberi árindex összességében 17 százalékos növekedést mutatott.

A vágósertés ára 2023. január–szeptemberben 29 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A 2023. júliusi kilogrammonkénti 762 forintos csúcs után kisebb csökkenés volt kimutatható, és 2023 szeptemberében 722 forintot adtak kilogrammonként a vágósertésért. Egész Európában termeléscsökkenés volt jellemző, és a magas árak ellenére sem javul a sertéstartási kedv.

Jelentősen csökkentek műtrágyaárak

2023 I–III. negyedévében a mezőgazdasági ráfordítási árak előző év azonos időszakához viszonyított 5,4 százalékos növekedése a folyó termelőfelhasználás árainak 4,6 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 12 százalékos emelkedéséből adódott.

A folyó termelőfelhasználás legtöbb összetevője drágult. A legnagyobb mértékben, 30 százalékkal az energia ára nőtt 2022 I–III. negyedévéhez képest, ezen belül az üzemanyagoké 33 százalék, a fűtőanyagoké 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A műtrágyák ára 29 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi magas szinthez képest, a 2022. év második felében tapasztalt csúcshoz viszonyítva átlagosan a felére estek vissza az árak. Az egyik leggyakrabban használt műtrágya, a mészammonsalétrom (MAS) ára 2022 III. negyedévében volt a legmagasabb (327 ezer forint/tonna), azonban 2023 III. negyedévében az ára tonnánként 122 ezer forintra csökkent.

A takarmányok ára 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül az egyszerű takarmányoké 10 százalékkal mérséklődött, míg a keveréktakarmányoké 13 százalékkal nőtt. 2023 III. negyedévében tovább folytatódott a takarmányárak csökkenése, 17 százalékkal maradtak el a 2023 II. negyedévében mérteknél.

A növényvédő szerek 24, az állatgyógyászati készítmények 15 százalékkal drágultak 2022 I–III. negyedévéhez képest.

A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 17, a gépberuházásoké 7,9 százalékkal emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS