A magyar infláció csatája a forinttal – hol tart a meccs?

2020. 08. 28., 10:30

Méretes gyengülésen van túl a forint, az euró ugyanis két hét alatt 10 forinttal 355 forintra drágult. A következő időszakban pedig a mostani kilátások szerint további 1-3 százalékos gyengüléssel lehet számolni. Ugyanakkor a koronavírus-járványból adódó bizonytalan helyzet miatt könnyen lehetnek hullámzások – derül ki a K&H-csoporthoz tartozó KBC Asset Management legfrissebb elemzéséből. A valószínűsíthető forintgyengülés miatt a megtakarításoknál érdemes a devizák felé nyitni.

Fokozott figyelem kísérte a hét elején a magyar jegybank kamatdöntését és az ahhoz fűzött kommentárt. Az infláció ugyanis júliusban a vártnál magasabb szintre, 3,8 százalékra gyorsult, a forint pedig veszített értékéből. A magyar jegybank döntéshozó testülete nem változtatott a kamaton és jelezte, hogy a korábbi két kamatcsökkentéssel 0,6 százalékosra mérsékelt alapkamat változatlanul marad.

„A jegybankárok viszont utaltak arra, hogy a hozamgörbe hosszú oldalán lejjebb szorítanák a hozamokat, vagyis alacsonyabb szintre mérsékelné a 10-15 éves állampapírok hozamát”– mondta Hajósi Péter, a K&H-csoporthoz tartozó KBC Asset Management portfóliómenedzsment-vezetője. Hozzátette: „A hosszú hozamok mérséklése azért fontos, mert így olcsóbban finanszírozható költségvetési hiány, az utóbbi pedig a járvány miatt jelentősen megemelkedett. “

Nem tartanak tőle

„Az MNB  elsősorban az infláció kordában tartására figyel. Bár az infláció várható alakulását a szeptemberben megjelenő elemzésében mutatja be a jegybank, a mostani kommunikációból arra lehet következtetni, hogy nem látnak kiemelkedő kockázatot ezen a téren. Azaz fennmaradhat a laza monetáris politika. Ez pedig azt jelenti, hogy az alacsony kamatkörnyezet fenntartásával a hitelezés élénkítése, ezen belül a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások ösztönzése az egyik fontos cél. Emellett a gyenge forinttal az exportbevételek növelése is lényeges szempont.  Valamint a laza monetáris politika és az ahhoz köthető jegybanki állampapír-vásárlási program eredményeként az államadósság finanszírozása olcsóbban megoldható” – mondta Hajósi Péter.

„Bár a koronavírus-járvány miatt továbbra is bizonytalan a gazdasági környezet, ráadásul a második hullám hatásait nehéz felmérni, a mostani kilátások szerint a forint a következő tizenkét hónap során gyengülhet. Lassú, mérsékelt értékvesztés valószínűsíthető, azaz 1-3 százalékkal gyengülhet a magyar deviza az euróval szemben” – tette hozzá a szakember.

Ebben a helyzetben a megtakarításokat nézve – a már említett alacsony kamatkörnyezet miatt továbbra is a részvénybefektetéseké, bár ezek nyújtják a legjelentősebb hozampotenciált, igaz, kockázatosabbak, mint sok más befektetés. A várható forintgyengülés miatt pedig érdemes deviza-, például dollár- és eurós részvényalapokra figyelni, mert ezeknél az árfolyamváltozás extra hozamot nyújt a befektetők, takarékoskodók számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS