A legtöbb online szerencsejátékos a 30–39 éves korosztályból kerül ki

2021. 05. 05., 20:30

A magyarok online szerencsejáték szokásaira volt kíváncsi a Vegas.hu.

A Vegas.hu több mint 1000 főt kérdezett meg arról, hogy általánosságban és a pandémia alatt milyen volt az online szerencsejátékra való hajlandóságuk. A kérdések témája főleg arra irányult, hogy az elmúlt egy év alatt hogyan változott a játékkedv, illetve, hogy milyen területi és generációs eloszlás jellemzi az online szerencsejátékot hazánkban. Az országosan reprezentatív kutatás kizárólag a 18 évnél idősebb lakosságot vizsgálta.

Hogyan változtak online szokásaink az elmúlt egy év alatt?

Az Opinio piackutató applikációval készített kutatásból kiderült, hogy alapvetően a megkérdezettek javarésze egészséges keretek között gondolkodott az online szerencsejátékról, még a pandémia ideje alatt is. A több mint 1000 fő válaszát tartalmazó mintából kiderült, hogy a válaszadók több mint a fele játszott már valódi tétben valamilyen szerencsejátékot, a pandémia alatt 23 százalékuk próbálta ki az online játékokat, mint új szórakozási lehetőség. A szerencséjüket próbára tevők közül a többség a férfiak közül került ki, 64–36 százalékos eloszlásban.

 

A legtöbb játékos a 30–39 éves korosztályból kerül ki, a legnagyobb elköteleződés (61 százalék) leginkább itt jellemző. Az iskolai végzettség tekintetében a diplomás válaszadók közül 63 százalék játszott már, míg a legfeljebb 8 általánost végzetteknek csak 37 százaléka próbált ki valamilyen szerencsejátékot. A pandémia alatt, akik kipróbáltak bármilyen online játékot, legnagyobb arányban a fővárosban élnek. A minta alapján elmondható, hogy a fővárosiak 57 százaléka játszott már, de a megyei jogú városok, városok és községek lakói tekintetében is a megkérdezettek több mint fele az online játékosok közé tartozik.  

Hogyan változik a játékkedv a generációk között?

A Vegas.hu arra is kíváncsi volt, hogy a különböző generációk között hogyan oszlik meg az online játékok megítélése és népszerűsége. A válaszadók között szerepelt Z, Y, X generáció és a baby boomers korcsoport is. A legmagasabb játékra való hajlandóság főleg az Y és az X generáció közül került ki, a Z generáció 2/3-a nem próbált még semmilyen játékot, a baby boomers korcsoportnak pedig több mint a fele játszott már online.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS