Magyarországon a közúti közlekedésben használt benzin és dízel ára mintegy 30 százalékkal növekedhet a kvótarendszer bevezetése miatt – derül ki a Cambridge Econometrics modellszámításaiból.
Jövő héten az Európai Parlament várhatóan a lakossági fűtésre és a közúti közlekedésre is kiterjeszti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét. Magyarországnak ebből 2030-ig mintegy 5-15 milliárd euró bevétele származhat, ami kellő mozgásteret ad ahhoz, hogy a kormány adókedvezményekkel, támogatásokkal vagy beruházásösztönzéssel csökkentse az emiatt várható lakossági árnövekedést – mutat rá a Cambridge Econometrics kutatócég legutóbbi elemzése.
Az Európai Unió az energiaszektor, a nehézipar, a vegyipar és a légiközlekedés után a közúti közlekedésre és a lakóépületek károsanyagkibocsátására – azaz fűtésére – is kiterjesztené kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS). A változtatás célja, hogy a következő évtizedekben a jelentős szennyező tevékenységeket piaci mechanizmus alapján lehessen visszaszorítani.
Míg eddig az érintett kör elsősorban nagyvállalatokból állt, a kibővítéssel a lakosság is megérezheti saját károsanyag-kibocsátásának terhét – hacsak az egyes kormányok a saját hatáskörükbe tartozó döntésekkel nem mérsékelik ezeket. A Cambridge Econometrics brit kutatócég ennek hatásait modellezte a közelmúltban több ország, köztük Magyarország esetében is.
„Az európai károsanyag-kibocsátás 2020-ban meghatározott 55 százalékos csökkentésének elérése érdekében szükség van a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztésére. Az ezzel járó lakossági hatások megfékezésére viszont komoly és átgondolt kiegészítőszabályozásra van szükség az egyes kormányok részéről – állapítja meg Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának igazgatója, a kutatás vezetője. – Az, hogy a kvótáknak milyen hatása lesz az egyes háztartásokra, nagyban függ az egyéni körülményektől: mennyit vezetnek autót, mivel és mennyit fűtenek, mekkora a havi jövedelmük, és ebből mennyit költenek rezsire."
Az EU 27 tagállamában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 22 százalékáért az energiaszektor, 17 százalékáért pedig a nehézipar és a vegyipar a felelős. Ehhez mérten jelentős a közúti közlekedés (16 százalék) és a lakóépületek (8 százalék) kibocsátása, ezért az Unió klímacéljainak elérése érdekében ezeket a szektorokat is be kívánja kapcsolni kvótakereskedelmi rendszerébe. Az utóbbi két ágazatban a kibocsátási egységek viszont a lakosság számára is kézzelfogható drágulást jelenthetnek. Ezeket a társadalmi igazságosság jegyében kompenzálni kell, ami az egyes kormányok hatáskörébe tartozik.
Magyarországon a közúti közlekedésben használt benzin és dízel ára mintegy 30 százalékkal növekedhet a kvótarendszer bevezetése miatt – derül ki a Cambridge Econometrics modellszámításaiból. A hazai árrugalmasság alapján az valószínűsíthető, hogy az átlagfogyasztó közel 14 százalékkal fogja vissza a fogyasztását az árnövekedés hatására, azaz ennyivel kevesebbet fog autózni, és minden hatodik-hetedik utat inkább tömegközlekedéssel tesz meg. Az ennek alapján számított valósan érzékelhető árnövekedés így mintegy 16,5 százalék lesz – azaz az átlagos hazai fogyasztó ennyivel többet költ majd autózásra. Ezek a mutatók nagyságrendileg azonosak a Németországban várt hatásokkal, míg például Lengyelországban a lakossági trendek alapján várhatóan csak kevésbé, mindössze kilenc százalékkal fogja vissza a lakosság az autózást – így az őket érő árváltozás várhatóan a hazainál magasabb, 21,7 százalék lesz.
Még ennél is súlyosabb hatása lehet a kvótarendszernek a lakossági fűtés költségeire. A földgáz ára hazánkban több mint két és félszeresére nőhet a rendszer bevezetése miatt. A hazai árváltozás mértéke messze meghaladja a másik három vizsgált országban – Franciaország, Németország és Lengyelország – várható áremelkedést. A lakosság erre várhatóan kétféleképpen reagál, egyrészt alacsonyabb hőmérsékletre fűti a lakását, másrészt alternatív tüzelőanyagra vált – ami jellemzően rossz fűtőértékű olcsó hulladék, ami a légszennyezettséget tovább fokozhatja a téli hónapokban.
A várható társadalmi és környezeti hatások miatt fontos lenne, hogy a kormány kompenzálja a lakossági árnövekedést. Erre minden lehetősége megvan, mert a kvótakereskedelemből jelentős bevételei származnak a tagországoknak – Magyarország esetében ez a különböző forgatókönyvek alapján akár 5,2 milliárd és 14,7 milliárd euró közötti összeg lehet 2020 és 2030 között –, így a kormányok dönthetik el, hogy ezeket a bevételeket hogyan használják fel a helyi aránytalanságok megszüntetésére.
A Cambridge Econometrics három fő megoldási lehetőséget vizsgált: az adókedvezményeket, a közvetlen támogatásokat és a beruházás-ösztönzést. Lehet például az áfát vagy más általános adónemeket csökkenteni, amivel mindenki jobban jár – bár a gazdagabbak kicsit jobban, hiszen ők nagyobb fogyasztásuk révén több áfát fizetnek. Lehet támogatást adni (például rezsicsökkentés formájában), amivel a szegényebbek járnak jobban, hiszen esetükben a fűtésszámla a családi költségvetés nagyobb részét viszi el.
A kvóták értékesítésének bevételeiből lehet alacsony-kibocsátású technológiákba fektetni – mint például az épületszigetelés, fűtéskorszerűsítés, tisztán elektromos járművek és a közösségi közlekedés fejlesztése, valamint a kerékpárhasználat ösztönzése –, kutatás-fejlesztést finanszírozni, vagy mindezeket kombinálni. A Cambridge Econometrics számításai szerint ez az utóbbi, kombinált alternatíva a legkedvezőbb a gazdaság, a foglalkoztatottság és a társadalmi igazságosság szempontjából egyaránt.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.