A legalacsonyabb nyugdíjak növekedtek tavaly a legkevésbé, míg az igazán magas nyugdíjakra messze infláció feletti emelés rakódott – számolták ki a Bankmonitor nyugdíjszakértői.
A nyugdíjasok anyagi helyzetének elemzésekor gyakran alkalmazzuk azt az egyszerűsítést, hogy nem vesszük figyelembe a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium hatását. Azonban ilyenkor fontos tények maradhatnak észrevétlenek, amelyek pontosabb képet adnának az idősek valós helyzetéről. Ezért a Bankmonitor nyugdíjszakértői megvizsgálták, hogyan változott 2022-ben az eltérő jövedelmi szinteken elhelyezkedő nyugdíjasok pozíciója az összes állami juttatás figyelembevételével.
Az eredmények túlzás nélkül is elképesztőnek mondhatók: a kisnyugdíjasok bevétele közel sem tartott lépést az inflációval, míg a legmagasabb nyugdíjban részesülők az éves inflációt messze meghaladó növekedést érzékelhettek.
A magyar idősek jövedelmeinek túlnyomó része (közel 90 százaléka) az államtól kapott juttatásokból származik. 2020-ban ez kizárólag a havi nyugdíjat jelentette, de 2021-től kezdődően kiegészítő jövedelemforrásként fokozatosan visszatért a 13. havi nyugdíj is. Az első évben még csak egyheti plusz nyugdíjat kaptak a jogosultak, 2022-től pedig teljes egészében bevezetésre került a juttatás.
A szerencsés gazdasági teljesítményt hozó években egy harmadik bevételi elem, a nyugdíjprémium is jár az időseknek. A nyugdíjprémium megállapításához a nyugdíj egynegyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) kell megszorozni azzal a számmal, amennyivel a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Például 2022-ben 4 százalékos GDP-növekedéssel kalkulált a kormány, így a novemberben folyósított nyugdíjprémium maximuma 10 ezer forint volt.
A 2021-es év több okból is kedvezőbben alakult a 2020-asnál, például februárban megérkezett a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első részlete. Ezáltal egy egyszeri juttatásként minden jogosult pluszban megkapta a saját nyugdíjának egynegyedét. Ráadásul a Covid-járvánnyal sújtott 2020-hoz képest kifejezetten nagy gazdasági növekedést hozott a 2021-es év, ennek köszönhetően pedig ősszel minden nyugdíjas a maximális mértékű, 80 ezer forintnyi nyugdíjprémiumban részesülhetett. Ezekkel a plusz elemekkel együtt az egész évben kapott összes állami juttatás 12 hónapra elosztott mértéke valamelyest meghaladta a havi nyugdíj mértékét.
A tavalyi év legmeghatározóbb tényezője a rekordmagas infláció volt: 2022 egészét tekintve 15,2 százalékkal nőtt a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított árindex. Noha év elején már egyértelműen érezhető volt a hatalmas inflációs nyomás – a januári infláció 7,9 százalék volt az előző év azonos időszakához képest –, a nyugdíjemelések ezt csak nagyon későn (és nem maradéktalanul) követték le. Kezdésként januárban alig 5 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, majd az évközi korrekciók összességében 14 százalékra egészítették ki a juttatások növekedését.
Az eredeti tervektől eltérően végül már tavaly megérkezett a teljes 13. havi nyugdíj, azaz februárban minden jogosult a saját nyugdíjának kétszeresét kapta kézhez. Ezenkívül ismét jött nyugdíjprémium, de a szerényebb gazdasági növekedésből kifolyólag sokkal alacsonyabb összeg képében: tavaly ősszel legfeljebb 10 ezer forintot kaphattak kézhez a nyugdíjasok.
A három hatás (14 százalékos nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése, lényegesen alacsonyabb nyugdíjprémium) együttesen igen eltérő változásokat eredményezett a különböző szintű nyugdíjakban részesülők anyagi helyzetében. A második táblázatban ezt mutatjuk meg, figyelembe véve a nyugdíjemelés és a nyugdíjkorrekciók hatását, illetve a kiegészítő juttatásokat is. Aki például 2021-ben havi 100 ezer forint nyugdíjat kapott, annak 2022-ben 114 ezer forintra emelkedett az ellátása, ugyanekkora összeget kapott 13. havi nyugdíjként is, valamint egyszeri 10 ezer forintos nyugdíjprémiumban részesült.
A jövedelemszint nagyon erősen meghatározta az idősek pénzügyi pozíciójának tavalyi változását. A legrosszabb helyzetben azok voltak, akik a legkisebb nyugdíjakban részesülnek. Őket igen fájdalmasan érintette a nyugdíjprémium jelentős csökkenése (80 ezer forintról akár 10 ezer forint alá), és esetükben ezt a jövedelemkiesést nem tudta kompenzálni a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Így fordulhatott elő az, hogy bár 14 százalék nyugdíjemelést kaptak, valójában a 12 hónapra elosztott összes állami juttatásuk alig 8 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
A 2021-ben 125 ezer forintos nyugdíjak már lépést tudtak tartani a nyugdíjas infláció hivatalos ütemével. A havi nyugdíj ebben az esetben is 14 százalékkal nőtt, de a többi juttatással együtt összesen 15,6 százalékos jövedelemnövekedésről beszélhetünk.
A skálán egyre magasabbra lépkedve pedig egyre komolyabb bevételnövekedéseket láthatunk. Például a 2021-ben 400 ezres szinten elhelyezkedő nyugdíjak önmagukban 456 ezer forintra nőttek 2022-re, és ezen felül a 13. havi nyugdíj kiegészülése is hozott újabb 356 ezer forint egyszeri pluszpénzt. Ilyen körülmények között szinte meg sem érződött a nyugdíjprémium csökkenése, így ezek a nyugdíjasok egy év alatt 19,2 százalék-os jövedelemnövekedést könyvelhettek el. Ez egyben azt is jelenti, hogy ők számottevő reálnövekedést érezhettek, amennyiben elfogadjuk a 15,2 százalékos nyugdíjas inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéseiből kiolvasható, hogy 2023 januárjában is több mint 250 ezer idős ember részesült havi százezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban. További közel egymillió fő pedig 100-185 ezer forint közötti juttatást kap, ugyanis ez utóbbi érték (a „mediánnyugdíj”) osztja két egyenlő részre a 2,4 millió fős nyugdíjas társadalmat. A jövedelmi létra tetején kevesebben helyezkednek el: kb. 300 ezer nyugdíjas kap 300 ezer forintnál magasabb havi juttatást, közülük 35 ezren pedig félmillió forintnál is magasabb nyugdíjat kapnak kézhez hónapról hónapra.
A Bankmonitor nyugdíjszakértői szerint ezért is célszerű minél fiatalabban, akár 30 éves korban elkezdeni félretenni, mert a kamatos kamat miatt így kisebb összegű megtakarításokkal is jelentős összeg gyűlhet össze a nyugdíjkorhatár elérésének idejére.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.