A kisnyugdíjasoknak csak 8 százalékkal nőtt a nyugdíjuk tavaly

2023. 04. 20., 11:20

A legalacsonyabb nyugdíjak növekedtek tavaly a legkevésbé, míg az igazán magas nyugdíjakra messze infláció feletti emelés rakódott – számolták ki a Bankmonitor nyugdíjszakértői.

A nyugdíjasok anyagi helyzetének elemzésekor gyakran alkalmazzuk azt az egyszerűsítést, hogy nem vesszük figyelembe a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium hatását. Azonban ilyenkor fontos tények maradhatnak észrevétlenek, amelyek pontosabb képet adnának az idősek valós helyzetéről. Ezért a Bankmonitor nyugdíjszakértői megvizsgálták, hogyan változott 2022-ben az eltérő jövedelmi szinteken elhelyezkedő nyugdíjasok pozíciója az összes állami juttatás figyelembevételével.

Az eredmények túlzás nélkül is elképesztőnek mondhatók: a kisnyugdíjasok bevétele közel sem tartott lépést az inflációval, míg a legmagasabb nyugdíjban részesülők az éves inflációt messze meghaladó növekedést érzékelhettek.

Milyen bevételi forrásaik vannak az időseknek?

A magyar idősek jövedelmeinek túlnyomó része (közel 90 százaléka) az államtól kapott juttatásokból származik. 2020-ban ez kizárólag a havi nyugdíjat jelentette, de 2021-től kezdődően kiegészítő jövedelemforrásként fokozatosan visszatért a 13. havi nyugdíj is. Az első évben még csak egyheti plusz nyugdíjat kaptak a jogosultak, 2022-től pedig teljes egészében bevezetésre került a juttatás.

A szerencsés gazdasági teljesítményt hozó években egy harmadik bevételi elem, a nyugdíjprémium is jár az időseknek. A nyugdíjprémium megállapításához a nyugdíj egynegyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) kell megszorozni azzal a számmal, amennyivel a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Például 2022-ben 4 százalékos GDP-növekedéssel kalkulált a kormány, így a novemberben folyósított nyugdíjprémium maximuma 10 ezer forint volt.

Hogyan alakult az idősek helyzete 2021-ben?

A 2021-es év több okból is kedvezőbben alakult a 2020-asnál, például februárban megérkezett a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első részlete. Ezáltal egy egyszeri juttatásként minden jogosult pluszban megkapta a saját nyugdíjának egynegyedét. Ráadásul a Covid-járvánnyal sújtott 2020-hoz képest kifejezetten nagy gazdasági növekedést hozott a 2021-es év, ennek köszönhetően pedig ősszel minden nyugdíjas a maximális mértékű, 80 ezer forintnyi nyugdíjprémiumban részesülhetett. Ezekkel a plusz elemekkel együtt az egész évben kapott összes állami juttatás 12 hónapra elosztott mértéke valamelyest meghaladta a havi nyugdíj mértékét.

Milyen változásokat hozott a 2022-es év a nyugdíjasoknak?

A tavalyi év legmeghatározóbb tényezője a rekordmagas infláció volt: 2022 egészét tekintve 15,2 százalékkal nőtt a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított árindex. Noha év elején már egyértelműen érezhető volt a hatalmas inflációs nyomás – a januári infláció 7,9 százalék volt az előző év azonos időszakához képest –, a nyugdíjemelések ezt csak nagyon későn (és nem maradéktalanul) követték le. Kezdésként januárban alig 5 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, majd az évközi korrekciók összességében 14 százalékra egészítették ki a juttatások növekedését.

Az eredeti tervektől eltérően végül már tavaly megérkezett a teljes 13. havi nyugdíj, azaz februárban minden jogosult a saját nyugdíjának kétszeresét kapta kézhez. Ezenkívül ismét jött nyugdíjprémium, de a szerényebb gazdasági növekedésből kifolyólag sokkal alacsonyabb összeg képében: tavaly ősszel legfeljebb 10 ezer forintot kaphattak kézhez a nyugdíjasok.

A három hatás (14 százalékos nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése, lényegesen alacsonyabb nyugdíjprémium) együttesen igen eltérő változásokat eredményezett a különböző szintű nyugdíjakban részesülők anyagi helyzetében. A második táblázatban ezt mutatjuk meg, figyelembe véve a nyugdíjemelés és a nyugdíjkorrekciók hatását, illetve a kiegészítő juttatásokat is. Aki például 2021-ben havi 100 ezer forint nyugdíjat kapott, annak 2022-ben 114 ezer forintra emelkedett az ellátása, ugyanekkora összeget kapott 13. havi nyugdíjként is, valamint egyszeri 10 ezer forintos nyugdíjprémiumban részesült.

A kisnyugdíjasoknak 8 százalékkal, a gazdagoknak 19 százalékkal nőtt a juttatásuk

A jövedelemszint nagyon erősen meghatározta az idősek pénzügyi pozíciójának tavalyi változását. A legrosszabb helyzetben azok voltak, akik a legkisebb nyugdíjakban részesülnek. Őket igen fájdalmasan érintette a nyugdíjprémium jelentős csökkenése (80 ezer forintról akár 10 ezer forint alá), és esetükben ezt a jövedelemkiesést nem tudta kompenzálni a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Így fordulhatott elő az, hogy bár 14 százalék nyugdíjemelést kaptak, valójában a 12 hónapra elosztott összes állami juttatásuk alig 8 százalékkal nőtt 2021-hez képest.

A 2021-ben 125 ezer forintos nyugdíjak már lépést tudtak tartani a nyugdíjas infláció hivatalos ütemével. A havi nyugdíj ebben az esetben is 14 százalékkal nőtt, de a többi juttatással együtt összesen 15,6 százalékos jövedelemnövekedésről beszélhetünk.

A skálán egyre magasabbra lépkedve pedig egyre komolyabb bevételnövekedéseket láthatunk. Például a 2021-ben 400 ezres szinten elhelyezkedő nyugdíjak önmagukban 456 ezer forintra nőttek 2022-re, és ezen felül a 13. havi nyugdíj kiegészülése is hozott újabb 356 ezer forint egyszeri pluszpénzt. Ilyen körülmények között szinte meg sem érződött a nyugdíjprémium csökkenése, így ezek a nyugdíjasok egy év alatt 19,2 százalék-os jövedelemnövekedést könyvelhettek el. Ez egyben azt is jelenti, hogy ők számottevő reálnövekedést érezhettek, amennyiben elfogadjuk a 15,2 százalékos nyugdíjas inflációt.

Az idősek fele 185 ezer forintot sem kap

A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéseiből kiolvasható, hogy 2023 januárjában is több mint 250 ezer idős ember részesült havi százezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban. További közel egymillió fő pedig 100-185 ezer forint közötti juttatást kap, ugyanis ez utóbbi érték (a „mediánnyugdíj”) osztja két egyenlő részre a 2,4 millió fős nyugdíjas társadalmat. A jövedelmi létra tetején kevesebben helyezkednek el: kb. 300 ezer nyugdíjas kap 300 ezer forintnál magasabb havi juttatást, közülük 35 ezren pedig félmillió forintnál is magasabb nyugdíjat kapnak kézhez hónapról hónapra.

A Bankmonitor nyugdíjszakértői szerint ezért is célszerű minél fiatalabban, akár 30 éves korban elkezdeni félretenni, mert a kamatos kamat miatt így kisebb összegű megtakarításokkal is jelentős összeg gyűlhet össze a nyugdíjkorhatár elérésének idejére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS