Az elemzés a jegybank Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságán készült, és Baksay Gergely, a Közgazdasági és költségvetési elemzésekért felelős ügyvezető igazgató hagyta jóvá.
A bruttó hazai termék 2023 utolsó negyedévében stagnált az előző év azonos időszakához képest a KSH előzetes adatközlése szerint. A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye a 2022. azonos időszakihoz képest.
Az előző negyedévhez képest nem változott a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján.
2023 egészében a GDP volumene a nyers adatok alapján 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.
A hazai növekedés az EU átlagánál 0,1 százalékponttal jobb teljesítményt ért el éves alapon tavaly év végén, így növekedési különbözetünk négy negyedévet követően ismét pozitívan alakult. Az Európai Unió 0,3, míg az eurozóna gazdasága 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A negyedik negyedévi gazdasági növekedés Szlovéniában volt a legmagasabb (+2,6 százalék), míg Írországban (-4,8 százalék) a legalacsonyabb a rendelkezésre álló adatok alapján.
Az Európai Unióban összességében enyhén, 0,1 százalékkal bővült a gazdaság negyedéves bázison 2023 végén. A rendelkezésre álló adatok alapján az uniós gazdaságok többsége enyhén növekedett negyedéves alapon, míg hat tagállam, köztük Németország GDP-je csökkent a harmadik negyedévhez képest.
Magyarország GDP változása 2023-ban az uniós rangsor alsó felében található az eddig beérkezett adatok alapján. Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt 0,5 százalékkal bővült a gazdaság, amelytől a hazai adat 1,3 százalékponttal maradt el. A bruttó hazai termék Spanyolországban és Cipruson (+2,5 százalék) nőtt a legdinamikusabban, míg Észtországban csökkent (mínusz 3,5 százalék) a legnagyobb mértékben a tavalyi évben.
A KSH közleménye szerint a negyedik negyedévben a gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágazatokban emelkedett. A növekedést ugyanakkor ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.
A kiskereskedelmi forgalom a visszafogott belső kereslet miatt tizenhárom hónapja mérséklődik éves alapon, a negyedik negyedévben átlagosan 3,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az éves csökkenés mértéke hónapok óta egyre kisebb, negyedéves alapon már emelkedett a kiskereskedelem forgalma tavaly év végén.
A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a nemzetgazdasági reál átlagkereset novemberben 5,7 százalékkal nőtt éves alapon, valamint a fogyasztói bizalmi index emelkedése is folytatódott decemberben.
A hazai ipari termelés a rendelkezésre álló termelési indikátorok alapján a negyedik negyedévben 7,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és 2,2 százalékkal mérséklődött negyedéves összehasonlításban. Az ipari alágazatok többségében visszaesett a termelés a 4 tavalyi év végén az egy évvel korábbihoz képest, kivételt képez a legnagyobb súlyú járműgyártás, a kőolajfeldolgozás, valamint a vegyipar.
Az építőipari kibocsátás 2023. negyedik negyedévében 6,8 százalékkal csökkent éves alapon, míg a harmadik negyedévhez mérten 3,2 százalékkal mérséklődött. Az épületek építése 9,7 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,6 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakhoz képest. Az építőipari szerződésállomány 22,9 százalékkal csökkent éves alapon.
A kedvező mezőgazdasági termelés 2023 utolsó negyedévében is pozitívan járult hozzá a GDP változásához a KSH előzetes közleménye alapján. A tavalyi aszály miatti alacsony bázis mellett segítették a növekedést a kedvező időjárási körülmények, valamint a búza magas terméshozama. A búza betakarítása a legfrissebb információk alapján 5,9 millió tonna termést eredményezett, termésátlaga a tavalyihoz képest 26,5 százalékkal magasabb, az 5,6 tonna/hektáros termésátlag pedig enyhén meghaladja a 2017–2021 évek átlagos terméshozamát. A kukorica termésátlaga az előzetes adatok alapján 6,1 tonna volt 2023-ban, amely az elmúlt évek átlagánál mérsékeltebb, ugyanakkor a gyenge bázisévhez képest 120 százalékos növekedést jelent.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.