A jegybank is értékelte a GDP-adatokat

2024. 02. 14., 15:10

Az elemzés a jegybank Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságán készült, és Baksay Gergely, a Közgazdasági és költségvetési elemzésekért felelős ügyvezető igazgató hagyta jóvá.

A bruttó hazai termék 2023 utolsó negyedévében stagnált az előző év azonos időszakához képest a KSH előzetes adatközlése szerint. A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye a 2022. azonos időszakihoz képest.

Az előző negyedévhez képest nem változott a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján.

2023 egészében a GDP volumene a nyers adatok alapján 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.

A hazai növekedés az EU átlagánál 0,1 százalékponttal jobb teljesítményt ért el éves alapon tavaly év végén, így növekedési különbözetünk négy negyedévet követően ismét pozitívan alakult. Az Európai Unió 0,3, míg az eurozóna gazdasága 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A negyedik negyedévi gazdasági növekedés Szlovéniában volt a legmagasabb (+2,6 százalék), míg Írországban (-4,8 százalék) a legalacsonyabb a rendelkezésre álló adatok alapján.

Az Európai Unióban összességében enyhén, 0,1 százalékkal bővült a gazdaság negyedéves bázison 2023 végén. A rendelkezésre álló adatok alapján az uniós gazdaságok többsége enyhén növekedett negyedéves alapon, míg hat tagállam, köztük Németország GDP-je csökkent a harmadik negyedévhez képest.

Magyarország GDP változása 2023-ban az uniós rangsor alsó felében található az eddig beérkezett adatok alapján. Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt 0,5 százalékkal bővült a gazdaság, amelytől a hazai adat 1,3 százalékponttal maradt el. A bruttó hazai termék Spanyolországban és Cipruson (+2,5 százalék) nőtt a legdinamikusabban, míg Észtországban csökkent (mínusz 3,5 százalék) a legnagyobb mértékben a tavalyi évben.

A KSH közleménye szerint a negyedik negyedévben a gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágazatokban emelkedett. A növekedést ugyanakkor ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.

A kiskereskedelmi forgalom a visszafogott belső kereslet miatt tizenhárom hónapja mérséklődik éves alapon, a negyedik negyedévben átlagosan 3,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az éves csökkenés mértéke hónapok óta egyre kisebb, negyedéves alapon már emelkedett a kiskereskedelem forgalma tavaly év végén.

A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a nemzetgazdasági reál átlagkereset novemberben 5,7 százalékkal nőtt éves alapon, valamint a fogyasztói bizalmi index emelkedése is folytatódott decemberben.

A hazai ipari termelés a rendelkezésre álló termelési indikátorok alapján a negyedik negyedévben 7,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és 2,2 százalékkal mérséklődött negyedéves összehasonlításban. Az ipari alágazatok többségében visszaesett a termelés a 4 tavalyi év végén az egy évvel korábbihoz képest, kivételt képez a legnagyobb súlyú járműgyártás, a kőolajfeldolgozás, valamint a vegyipar.

Az építőipari kibocsátás 2023. negyedik negyedévében 6,8 százalékkal csökkent éves alapon, míg a harmadik negyedévhez mérten 3,2 százalékkal mérséklődött. Az épületek építése 9,7 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,6 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakhoz képest. Az építőipari szerződésállomány 22,9 százalékkal csökkent éves alapon.

A kedvező mezőgazdasági termelés 2023 utolsó negyedévében is pozitívan járult hozzá a GDP változásához a KSH előzetes közleménye alapján. A tavalyi aszály miatti alacsony bázis mellett segítették a növekedést a kedvező időjárási körülmények, valamint a búza magas terméshozama. A búza betakarítása a legfrissebb információk alapján 5,9 millió tonna termést eredményezett, termésátlaga a tavalyihoz képest 26,5 százalékkal magasabb, az 5,6 tonna/hektáros termésátlag pedig enyhén meghaladja a 2017–2021 évek átlagos terméshozamát. A kukorica termésátlaga az előzetes adatok alapján 6,1 tonna volt 2023-ban, amely az elmúlt évek átlagánál mérsékeltebb, ugyanakkor a gyenge bázisévhez képest 120 százalékos növekedést jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS