A hazai vállalatok többsége nem változtat a meglévő irodaterületén

2021. 04. 28., 16:00

A saját tulajdonú irodaterülettel rendelkező vállalkozások 92 százaléka nem tervez változtatni a meglévő területén, 3 százalékuk csökkenteni és 5 százalékuk növelni tervezi – derül ki a GKI legfrissebb kutatásából.

A GKI kutatásában – amit 969 (nem multinacionális) vállalat megkérdezésével készített – azt vizsgálta, hogy milyen hatással van az irodapiacra, azon belül a vállalati irodaterületek megoszlására a pandémiás helyzet.

A válaszok alapján egy átlagos magyar, nem multinacionális vállat 129 négyzetméter irodaterülettel rendelkezett 2021 márciusában. A mikrovállalkozásoknál az átlag 66 négyzetméter, a kisvállalatoknál 140 négyzetméter, a középvállalatoknál 298 négyzetméter, a nagyvállalatoknál pedig 509 négyzetméter. Az irodaterület kétharmada a vállalkozások tulajdonában áll, és alig harmada bérelt.

A kutatás szerint a következő 1 évben a bérelt irodaterülettel rendelkező vállalatok 94 százaléka nem tervez változtatni a meglévő bérleményén, 4 százalékuk tervezi csökkenteni és csupán 1 százalékuk tervezi növelni.

A saját tulajdonú irodaterülettel rendelkező vállalkozások esetén a vállalatok 92 százaléka nem tervez változtatni a meglévő területén, 3 százalékuk csökkenteni és 5 százalékuk növelni tervezi azt. Ez azt is jelzi, hogy a járvány után a kkv-k és a hazai nagyvállalatok csökkenteni tervezik a távmunkát. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS