A 2022/2023-as tanév számokban: a legfontosabb adatok

2022. 12. 20., 18:13

Magyarországon a 2022/2023-as tanév előzetes adatai alapján 1 millió 852 ezren vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Közülük 323 ezren óvodába járnak, 719 ezren általános iskolában, 517 ezren középfokú oktatási intézményekben tanulnak. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban részesül. Felsőoktatási tanulmányokat 290 ezren folytatnak – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző tanévhez képest csökkent az általános iskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók létszáma, míg az óvodás gyermekeké és a középfokú iskolákban tanulmányokat folytatóké nőtt.

Az alapfokú és a középfokú nem nappali oktatásban többen, a felsőoktatás részidős képzéseiben, valamint távoktatásban kevesebben vesznek részt, mint egy évvel korábban.

Nincs érdemi változás a gyermekek, a tanulók és a pedagógusok számában

Jelenleg az előző nevelési évhez képest mintegy 4 ezer fővel több, 323 ezer gyermek jár óvodába. Az óvodákban a főállású pedagógusok száma évek óta változatlanul 31 ezer fő.

Nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 715 ezren – közel 5 ezer fővel kevesebben – tanulnak. A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott általános iskolai pedagógusok száma közel 74 ezer fő. Országosan az egy pedagógusra jutó tanulók száma a korábbi évekhez hasonlóan 9,7 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 428 ezren vesznek részt, 4 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 195 ezren (az összes tanuló 45,6 százaléka), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38,8 százalék), szakképző iskolákban 60 ezren (14,0 százalék), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 6,8 ezren (1,6 százalék) végzik tanulmányaikat. A középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.

Az idei tanévben 453 pedagógus biztosítja a 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében megvalósuló oktatását.

A felsőoktatás nappali képzésein az előző évivel megegyező létszámban, 207 ezren tanulnak. A hallgatók közel 92 százaléka (190 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folyat tanulmányokat. Doktori fokozat megszerzéséért 9,6 ezren, felsőoktatási szakképzésben 7,3 ezren tanulnak. A szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytatók száma idén is csekély, 175 fő.

A korábbi évek tendenciáját követve 2022-ben is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes munkarendet tekintve az idei tanévben közel 42 ezer külföldi hallgató tanul magyar felsőoktatási intézményekben.

Az alapfokú és a középfokú oktatásban emelkedett, a felsőoktatásban csökkent a nem nappali képzésben részt vevők száma

A 2022/2023-as tanévben a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás nem nappali oktatásában közel 176 ezren vesznek részt, 6,6 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban.

Általános iskolában közel 4 ezer, középfokú iskolákban 89 ezer – az előző évinél 10 ezer fővel több – tanuló folytat tanulmányokat a felnőttoktatás, illetve a nem nappali oktatás különböző munkarendjei szerint.

A felsőoktatás részidős formáiban és távoktatásban közel 83 ezren – az egy évvel korábbihoz képest 3,7 ezer fővel kevesebben – vesznek részt. Közülük a legnagyobb számban és arányban (76 ezer fő, 92 százalék) levelező képzésben részesülnek, esti képzésben és távoktatásban egyaránt több mint 3–3 ezer fő (a hallgatók 3,8 százalék) tanul. 

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 13., 11:40
Május 20-a az szja-bevallás benyújtásának a határideje – emlékeztet a NAV. Akinek fizetendő adója van, azt is eddig az időpontig kell rendezni, ha el akarja kerülni a késedelmi pótlékot, illetve a visszaigénylésnél sem mindegy a gyorsaság, a hivatal ugyanis 30 napon belül utalja a visszajáró adót.
2026. 05. 13., 18:10
A Somogy Vármegyei Főügyészség iparjogvédelmi jogok megsértésének különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűntette miatt emelt vádat két vietnámi férfival szemben, akik utánzatok forgalmazásával milliárdos vagyoni hátrányt okoztak ismert márkák jogtulajdonosainak – tájékoztatott a Somogy Vármegyei Főügyészség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS