A 2022/2023-as tanév számokban: a legfontosabb adatok

2022. 12. 20., 18:13

Magyarországon a 2022/2023-as tanév előzetes adatai alapján 1 millió 852 ezren vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Közülük 323 ezren óvodába járnak, 719 ezren általános iskolában, 517 ezren középfokú oktatási intézményekben tanulnak. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban részesül. Felsőoktatási tanulmányokat 290 ezren folytatnak – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző tanévhez képest csökkent az általános iskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók létszáma, míg az óvodás gyermekeké és a középfokú iskolákban tanulmányokat folytatóké nőtt.

Az alapfokú és a középfokú nem nappali oktatásban többen, a felsőoktatás részidős képzéseiben, valamint távoktatásban kevesebben vesznek részt, mint egy évvel korábban.

Nincs érdemi változás a gyermekek, a tanulók és a pedagógusok számában

Jelenleg az előző nevelési évhez képest mintegy 4 ezer fővel több, 323 ezer gyermek jár óvodába. Az óvodákban a főállású pedagógusok száma évek óta változatlanul 31 ezer fő.

Nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 715 ezren – közel 5 ezer fővel kevesebben – tanulnak. A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott általános iskolai pedagógusok száma közel 74 ezer fő. Országosan az egy pedagógusra jutó tanulók száma a korábbi évekhez hasonlóan 9,7 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 428 ezren vesznek részt, 4 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 195 ezren (az összes tanuló 45,6 százaléka), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38,8 százalék), szakképző iskolákban 60 ezren (14,0 százalék), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 6,8 ezren (1,6 százalék) végzik tanulmányaikat. A középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.

Az idei tanévben 453 pedagógus biztosítja a 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében megvalósuló oktatását.

A felsőoktatás nappali képzésein az előző évivel megegyező létszámban, 207 ezren tanulnak. A hallgatók közel 92 százaléka (190 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folyat tanulmányokat. Doktori fokozat megszerzéséért 9,6 ezren, felsőoktatási szakképzésben 7,3 ezren tanulnak. A szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytatók száma idén is csekély, 175 fő.

A korábbi évek tendenciáját követve 2022-ben is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes munkarendet tekintve az idei tanévben közel 42 ezer külföldi hallgató tanul magyar felsőoktatási intézményekben.

Az alapfokú és a középfokú oktatásban emelkedett, a felsőoktatásban csökkent a nem nappali képzésben részt vevők száma

A 2022/2023-as tanévben a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás nem nappali oktatásában közel 176 ezren vesznek részt, 6,6 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban.

Általános iskolában közel 4 ezer, középfokú iskolákban 89 ezer – az előző évinél 10 ezer fővel több – tanuló folytat tanulmányokat a felnőttoktatás, illetve a nem nappali oktatás különböző munkarendjei szerint.

A felsőoktatás részidős formáiban és távoktatásban közel 83 ezren – az egy évvel korábbihoz képest 3,7 ezer fővel kevesebben – vesznek részt. Közülük a legnagyobb számban és arányban (76 ezer fő, 92 százalék) levelező képzésben részesülnek, esti képzésben és távoktatásban egyaránt több mint 3–3 ezer fő (a hallgatók 3,8 százalék) tanul. 

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS