A Duna House adatai szerint a fővárosi ingatlanpiacon stagnáló forgalom mellett az átlagárak 6 százalékot emelkedtek. A vevőknek idén már átlagosan 43 millió forintot kellett fizetni egy fővárosi lakásért, a kerületek között még mindig Angyalföld a legnépszerűbb. November 17.-e, Budapest napja – Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 148. évfordulója – alkalmából az ingatlanközvetítő hálózat összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat a fővárosból.
"Az országos ingatlanpiaci forgalom tekintetében 2021-ben tovább csökkent Budapest jelentősége, az árakban azonban ez nem mutatkozik meg. Ugyan a vidéki és agglomerációs ingatlanok forgalma és ára is dinamikusabban nőtt, mint a budapestieké, de még a fővárost illetően is felfelé mutat a piac” – foglalta össze Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
A fővárosi ingatlant vásárlók körében egyértelműen Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit szorosan követett Zugló, majd Újbuda. Az érdeklődések 18, 17, illetve 16 százaléka irányult ezekre a kerületekre. A 14. kerület egyúttal azért is kiemelkedő, mert egy év alatt itt nőtt meg a legnagyobb arányban, 2 százalékponttal a potenciális vevők aránya. A szakértők ugyanakkor aktívabb érdeklődést tapasztaltak a budai és külvárosi kerületekben, míg a belvárosi részeken a gyenge turisztikai forgalom és az egyetemisták rohamának elmaradása miatt az ingatlanpiacon is kisebb volt a mozgás.
A leggyengébb kereslet Csepelen és Soroksáron volt, arányaiban pedig a 2. kerület népszerűsége csökkent a legnagyobb mértékben.
Budapesten 2021-ben átlagosan 43 millió forintos áron keltek el az ingatlanok, ami 6 százalékos emelkedést mutat 2020-hoz képest. Az idei adatok alapján 667 ezer forintos négyzetméterárral és 65 négyzetméteres átlagos lakásmérettel számolhattunk a fővárosban. Eladói részről a tulajdonosok több mint negyede a nagyobb ingatlanba való költözés miatt vált meg lakásától, majd 12-12 százalékban egykori befektetésük, illetve örökségük értékesítéséből várták a hozamot. Vevői oldalról a legfőbb motiváció a befektetési célú vásárlás volt (20 százalék), amit az első lakás megszerzése (15 százalék), illetve a lakásméretváltás (11 százalék) követett.
Ennyiért kelt el a 111 négyzetméteres lakás
A Duna House tranzakciós adatai alapján az ingatlanok 4 százalékáért fizettek az új tulajdonosok több mint 100 millió forint felett, míg 9 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni a vevők. Az adásvételek közel 10 százalékánál a négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot. Az idei évben az eddigi legdrágább ingatlan egy 5. kerületi, 111 négyzetméteres lakás volt, ami 240 millió forintért cserélt gazdát. Házak tekintetében a 2. kerületben fizettek a legtöbbet, 200 millió forintot egy 250 négyzetméteres épületért.
Az ingatlanközvetítő cég adatai alapján azonban elmondható, hogy a drágább ingatlanok a budai oldalon helyezkedtek el, javarészt több száz millió forint feletti volt eladási áruk, 1,5-2 millió forintos négyzetméterárral számolva. A legolcsóbb lakásért Budapesten idén 8,7 millió forintot fizetett az új tulajdonosa az idei évben.
Tíz millió forint alatt azonban csak elvétve található már tranzakció a fővárosban, ekkora összegért a 19., 20., sőt, még a 8. kerületben is volt elérhető néhány darab, jellemzően felújítandó minigarzon.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. november 16-án megtartotta az éves fizikai védelmi gyakorlatát az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság felügyelete mellett.