Tavaly 6600 külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon összesen 309 milliárd forint értékben – derül ki a KSH nemrég közzétett összesítéséből. A legtöbb ingatlant továbbra is a németek és a kínaiak veszik, de töretlenül emelkedik a vietnámi és az orosz vásárlók tranzakcióinak száma. A 2025-ös évet kettősség jellemezheti a külföldi vásárlók szempontjából, hiszen az Otthon Start program a hazai kereslet támogatásával előnybe hozza a magyar vásárlókat, ugyanakkor az új lakásfejlesztések berobbanása a külföldiek fantáziáját is megmozgathatja – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.
2024-ben több mint 5 százalékkal nőtt a külföldi lakásvásárlók száma a magyar piacon, bár a 2022-es 8000-től még mindig jelentősen elmaradt a 6600-as szám – mutat rá a KSH. A nem magyar állampolgárok összesen 309 milliárd forintot költöttek el a magyar lakáspiacon tavaly, ezzel a teljes forgalom 6,4 százalékát generálták.
Németek, kínaiak, románok és szlovákok vezetik a mezőnyt
A legtöbb vásárló továbbra is a németek közül került ki, 1369-en jelentek meg vevőként a piacon, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon – tájékoztat a statisztikai hivatal. Második helyen a kínaiak állnak 708 megvásárolt lakással, míg a harmadikon a románok és a szlovákok egyaránt 671 ingatlannal. 2023-hoz képest a német vásárlók száma csökkent, a szomszédos országokból érkező kereslet viszont többnyire kismértékben emelkedett. Érdekesség, hogy tavalyelőtt a kínaiak még csak az ötödikek voltak a ranglistán, onnan törtek fel a második helyre. Ezzel párhuzamosan jelentősen visszaesett a brit vásárlók száma, a 2023-as 601-ről mindössze 77-re.
A ranglistán találunk olyan országokat is, melyek egzotikusnak számítanak, például 329 vietnámi vásárolt lakást Magyarországon tavaly, számuk évek óta folyamatosan emelkedik. Érezhető keresletet jelentenek az oroszok is, akik 185 lakóingatlant vásároltak meg 2024-ben, valamivel többet, mint az ukránok.
A pesti belső kerületekben a tranzakciók közel ötödében külföldiek is részt vettek
Budapesten a külföldi lakásvásárlók aránya 7,8 százalék volt, vásárlásaik összértéke a forgalom egytizedét tette ki, tehát az átlagosnál drágább ingatlanokat vásároltak. A külföldi vevők a pesti belső kerületekben koncentrálódtak, ahol a tranzakciók 19 százalékában vettek részt. Vásárlásaik összértékét tekintve súlyuk a főváros teljes lakáspiacán 10, a pesti belső kerületekben 26 százalékot ért el. Budapesten a kínai (1,9 százalék) és a vietnámi (0,9 százalék) vásárlásokat regisztrálták a legnagyobb számban, vásárlásaik összértéke együttesen az összesített piaci forgalom 3,9 százalékának felelt meg.
A kínaiak és a vietnámiak szinte csak a fővárosban vásárolnak lakást
A statisztika szerint a román állampolgárok jellemzően a határ mentén, Békés (30 százalék), Hajdú-Bihar (15 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (10 százalék) vármegyében, továbbá Budapesten (10 százalék) vettek lakást. A hasonló számban megjelenő szlovák állampolgárok 34 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, további 19 százaléka Győr-Moson-Sopron vármegyében vásárolt, emellett fővárosi tranzakcióik aránya is számottevő volt (18 százalék).
Érdekesség, hogy a legnagyobb külföldi vásárlók közül a németek, a hollandok, az osztrákok és a románok esetében a 10 százalékot sem érte el a budapesti lakások aránya, míg ezzel szemben a kínaiak és a vietnámiak szinte csak a fővárosban vásároltak.
A legdrágábban az „átlag orosz”, a legolcsóbban az „átlag román” vásárolt lakást
A fentiek mellett nem véletlen, hogy az átlagos lakásár a szintén főleg Budapesten vásárló oroszok esetében volt a legmagasabb, 83,5 millió forint, de alig maradt el tőle a vietnámiak 83,4 milliós összege. A harmadik helyen a kínaiak álltak 76,9 millióval. A másik végletet a főleg vidéken aktív román vásárlók jelentették 16,8 millióval, de a hollandok és a belgák esetében is 30 millió alatt maradt az átlagos összeg. Ugyanez tükröződik az átlagos négyzetméterárban is, miközben az oroszok 1,4 milliós áron vásároltak átlagosan, a románoknál és a hollandoknál ez az összeg mindössze 200 ezer forint volt
A KSH azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból mekkora arányban jelentek meg 65 év feletti vevők a magyar lakáspiacon. A svájciaknál, a németeknél és a hollandoknál ez az arány meghaladta a 25 százalékot, miközben Vietnámból mindössze 3 százalék, Kínából pedig 3,4 százalék volt.
Valkó Dávid: kettősség jellemzi a piacot
„Az már évek óta látszik, hogy igen aktívak a külföldi vásárlók a magyar lakáspiacon, főleg a fővárosban” – emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a 2025-ös évben kettősség jellemezheti ezt a piacot, hiszen egyrészt az Otthon Start program a hazai vásárlókat támogatja, emellett az idén tendenciózusan erősödő forint miatt is elméletileg csökkenhet a külföldiek részaránya, másrészt viszont a kiemelt nemzetgazdasági beruházássá válás lehetőségének és a Lakhatási Tőkeprogramnak köszönhetően érezhetően berobban az új lakások kínálata Budapesten, ez pedig az ebben a szegmensben előszeretettel vásárló külföldi vevőket is vonzhatja.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és a GE HealthCare; az amerikai orvostechnológiai társaság a 101. stratégiai partner.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.