270 ezer kerékpárt adtak el tavaly Magyarországon

2022. 06. 15., 19:07

Az elmúlt két évben jelentősen nőtt a kerékpárral közlekedők száma Magyaroroszágon, ami a Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint az autósoknak is előnyös a csökkenő gépjárműforgalom miatt.

Tavaly Magyarországon körülbelül 270 ezer kerékpárt értékesítettek, ebből 20 ezer e-bringa volt, így a kategórián belül az elektromos kerékpárok iránt nőtt a legnagyobb mértékben az érdeklődés. A megnövekedett vásárlást állami támogatások igénybevétele is segítette.

Míg tavaly 6800 e-bringát vásároltak állami támogatással, addig idén tízezer elektromos rásegítésű kerékpár, azaz pedelec is beszerezhető abból az összesen egymilliárd forintos támogatási keretből, amelyre 2022. április 14-től lehet pályázni. Egész Nyugat-Európában robbanásszerűen nőtt az elektromos kerékpár értékesítés, Ausztriában 2020-ban 496 ezer eladott kerékpárból már több mint 200 ezer elektromos kerékpár volt.

A közlemény idézi Pukler Gábort, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki elmondta, a kerékpározás elterjedése azoknak is jó, akiknek valóban a gépjármű jelenti az egyetlen megoldást, hiszen a torlódások csökkenése segíti az ő közlekedésüket is. Ezért fontos – a fő közlekedési útvonalak mentén is – folyamatosan vizsgálni az út adottságainak megfelelő, ahhoz illeszkedő, biztonságos és kényelmes kerékpársávok létrehozásának lehetőségét.

A felmérések szerint szinte mindenki, a magyarok 80 százaléka egyetért abban, hogy a kerékpározás jelentősen hozzájárul a zöldebb, élhetőbb környezethez a szén-dioxid kibocsátás, illetve a forgalom csökkenésén keresztül.

Egy friss, 2022-es Ipsos által végzett nemzetközi kutatás azt is kimutatta, hogy a magyarok 71 százaléka szerint a kerékpározás a legkedvezőbb közlekedési forma, nagy előnyt élvez a megítélése az autózáshoz képest, amelyet csak a válaszadók fele támogat. Sőt, a magyarok 63 százaléka szerint a közlekedési hálózat fejlesztésekor a kerékpárt előnyben kell részesíteni az autókkal szemben.

A felmérések kimutatták azt is, hogy bár egész Európában Lengyelország után Magyarországon tudnak a legtöbben biciklizni (a magyar arány 77 százalék), mégsem kerékpároznak nagyobb arányban, mint a felmérésben részt vevő 28 ország lakosai: a magyarok 35 százaléka szokott tekerni hetente legalább egyszer.

A Jövő Mobilitása Szövetség közölte azt is, hogy a céges világban is teret hódít a mikromobilitás, amit segít az is, hogy a vállalati elektromos kerékpárflotta is támogatást élvez: idén január 1-től adómentesen adható juttatásnak minősül, költségei elszámolhatók a társasági adóból, az áfa kivételével.

Közölték: 2020-ban jelentős fordulat történt, amikor 15 százalékos növekedésnek indult a fővárosi kerékpárhasználat. A Magyar Kerékpárosklub 2020-as felmérése szerint a magyar felnőttek 71 százaléka szokott kerékpározni, Budapesten 2020 nyarára 6 százalékkal, 57 százalékra nőtt a kerékpározók száma.

Tavaly 2,6 százalékkal tovább nőtt a biciklis forgalom a BKK öt, nyilvános adatokat szolgáltató kerékpáros forgalomszámlálója szerint. A legnépszerűbb útvonalak a budai rakpart kerékpárútja, a Kiskörút, miközben a Hungária körúton is nőtt a kerékpárosok száma. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS