2025/2026-os tanév, „előzetes adatok”: 1,9 millióan vesznek részt iskolarendszerű nevelés-oktatásban

2025. 12. 30., 13:20

A 2025/2026-os tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Közel 325 ezren óvodai nevelésben, 717 ezren általános iskolai, 546 ezren középfokú oktatásban részesülnek. 2,7 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. Felsőoktatási intézményekben 351 ezren folytatnak tanulmányokat – olvasható a statisztikai hivatal „Oktatási adatok, 2025/2026 (előzetes adatok)” című közleményében.

Az előző tanévhez képest az általános iskolai tanulók száma kismértékben, a felsőoktatási hallgatóké jelentősen (22 ezer fővel) emelkedett, míg az óvodás gyermekeké gyakorlatilag nem változott, a középfokú intézményekben tanulóké pedig némileg csökkent.

A köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma 149 ezer főre emelkedett, ami az egy évvel korábbihoz képest 1600 fős növekedés. [További 19 ezer fő főállású pedagógus egyéb köznevelési feladatokat lát el, számuk (elsősorban a szakszolgálati gyógypedagógusok számának változásából adódóan) közel ötszáz fővel emelkedett egy év alatt. A köznevelésben és szakképzésben főállású pedagógusként foglalkoztatottak száma így összességében megközelíti a 169 ezer főt, ami az egy évvel korábbihoz képest 2100 fős növekedés.]

A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma jelenleg 28 ezer, 200 fővel több mint a 2024/2025-ös tanévben.

A nappali képzések közül az általános iskolai oktatásban és a felsőoktatásban nőtt a résztvevők száma

A 2025/2026-os nevelési évben – az előző évihez hasonlóan – közel 325 ezren járnak óvodába. Az óvodákban dolgozó főállású pedagógusok száma idén is meghaladja a 31 ezer főt, ami egy év alatt 300 fős növekedést jelent.

A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 1,5 ezer fővel többen, 712 ezren tanulnak. A főállású pedagógusok száma csaknem 900 fővel több, mint egy évvel korábban, jelenleg 74 ezer fő. Idén az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,6 fő.

A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában – az előző évinél 8400 fővel kevesebben – 421 ezren vesznek részt. Közülük 188 ezren gimnáziumban (a tanulók 45 százaléka), csaknem 179 ezren (42 százalék) technikumi, szakgimnáziumi képzéseken, 54 ezren (13 százalék) érettségit nem adó szakképzési programokban tanulnak. A középfokú iskolákban 43 ezer, az egy évvel korábbinál 400 fővel több főállású pedagógus, oktató dolgozik.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évihez képest 12 ezer fővel többen – 234 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók több mint 94 százaléka (221 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori fokozat megszerzéséért 10 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 3 ezren tanulnak. Szakirányú továbbképzésekben mindössze 179 fő vesz részt.

A korábbi évek tendenciáját folytatva idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes képzési szintet vizsgálva az idei tanévben létszámuk megközelíti a 47 ezer főt.

Emelkedett a résztvevők száma a nem nappali képzéseken

A 2025/2026-os tanévben a köznevelési, a szakképző és a felsőoktatási intézmények nem nappali oktatásában – az előző évinél 16 ezer fővel többen – közel 247 ezren vesznek részt.

Az általános iskolákban az előző évinél 5,5 százalékkal többen, 4,7 ezren, a középfokú intézményekben 125 ezren, az egy évvel korábbinál közel 6000 fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban.

A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban 117 ezren, az egy évvel korábbinál 9,4 százalékkal többen vesznek részt. Legtöbben közülük (110 ezren) levelező képzésben tanulnak. Távoktatásban 4,3 ezren, esti képzésben 2,6 ezren részesülnek. A külföldi diákok száma a nem nappali képzéseken 2,6 ezer fő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS