2019 II. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző dinamikus bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 19 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Az uniós forrásokból származó – nagyobb részt a kormányzati szerveknél megjelenő – fejlesztések szerepe mérséklődött, miközben a – főként feldolgozóipari – vállalkozások beruházásai dinamikusan bővültek.
2019 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 19, ezen belül a teljesítményérték mintegy hattizedét képviselő építési beruházásoké 22 százalékkal, ugyanakkor a teljesítményérték mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké ennél mérsékeltebben, 15 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások növekedéséhez a belföldi gyártásból származó eszközök beszerzése járult hozzá nagyobb mértékben.
A beruházási teljesítmény a beruházások megközelítőleg hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében gyorsuló ütemben, 31 százalékkal emelkedett, a beruházások mintegy 15 százalékát megvalósító költségvetési szerveknél pedig – a korábbi időszakok átlagos üteménél mérsékeltebben – 21 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Míg a vállalkozások esetében a nagyvállalati kör beruházásai bővültek kiugróan, addig a költségvetésnél a beruházások nagyobbik hányadát a központi közigazgatási szervek valósították meg.
A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A meghatározó nemzetgazdasági ágak között kimagaslóan nőttek – a beruházások több mint negyedét képviselő – feldolgozóipar fejlesztései (30 százalék), ahol az alágak döntő többségében bővülést regisztráltunk. A növekedést elsősorban – a járműipari beszállítóknak köszönhetően– a villamos berendezések gyártásában és a vegyi anyag, termék gyártása területén realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő volt a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházási tevékenysége is.
A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak dinamikus növekedése folytatódott, volumene 20 százalékkal nőtt, ismételten elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések következtében, de jelentős beruházási aktivitás jellemezte a városi és a távolsági közlekedésben tevékenykedő vállalatokat is.
A harmadik legnagyobb beruházónak számító, a teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben nőtt (15 százalékkal), ahol a lakásépítések csökkenését ellensúlyozta a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (logisztikai csarnok, bevásárlóközpont stb.) történő beruházások erőteljes növekedése.
Az ötödik legnagyobb beruházónak számító kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény növekedése folytatódott (6,0 százalékkal), ehhez a legnagyobb mértékben a nagykereskedelmi hálózatok gépjárműbeszerzései járultak hozzá.
Az államhoz kötődő beruházások továbbra is meghatározóak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás immár a negyedik legnagyobb beruházónak számít, teljesítményértéke a bázisidőszakhoz képest 13 százalékkal nőtt. Az árvízvédelmi védvonalak kiépítése is növelte a tárgyidőszaki ráfordításokat.
Néhány alacsony súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások volumene a nemzetgazdasági átlag felett nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (82 százalék) területén a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások kiugró teljesítménynövekedésében. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek révén jelentősen nőttek a beruházások (64 százalék). Az építőipari gazdasági szervezetek a kedvező ágazati konjunktúra hatására 28 százalékkal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket.
Négy nemzetgazdasági ágban a tárgyidőszaki volumen nem érte el a bázisidőszakit: az energiaipar (mínusz 12 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (mínusz 4,5 százalék), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (mínusz 3,7 százalék) és az oktatás esetében 3,0 százalékkal csökkentek a beruházások. (KSH)
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.