14 éves csúcson az infláció: 7,4 százalékot mért a KSH novemberben

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8 százalékkal emelkedett novemberben.

A járműüzemanyagok ára 37,7 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A szolgáltatások díja 4,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1 százalékkal került többe, mint 2020 novemberében.

Nagy János: 2022 után érhető csak el az inflációs cél

Az infláció elérhette csúcspontját novemberben, decemberben eddig az üzemanyagárak is mérséklődni látszanak és a bázishatás is kedvezőbben alakul – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makroelemzője. Előretekintve pozitívum, hogy januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból. Ugyanakkor mindent egybevetve a 3 százalékos jegybanki inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe, várhatóan csak 2022 után következhet be. Egyrészt, bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor még nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. Másrészt több ágazat, például az élelmiszeripar és építőipar is alsó hangon 10–20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés és mentesség, minimálbér-emelés, stb.) is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Ezek eredményeként az elmúlt hónapokban tapasztalt kínálati oldali áremelkedés mellé egyre erőteljesebb keresletoldali is nyomás is társul.