12 négyzetméteres lakás, 700 milliós villa: 2024 legjei az Otthon Centrumnál

2025. 01. 08., 11:55

Évtizedes rekordok dőltek meg 2024-ben a forgalom, a tranzakciószám és az ingatlanárak tekintetében is, derült ki az Otthon Centrum által készített összefoglalóból, amely a hálózat közvetítésével értékesített ingatlanok legjeit tartalmazza a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig.

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített legkisebb lakás egy 12 négyzetméteres, zalaegerszegi nyaraló volt, amely 3,2 millió forintért kelt el. Az ingatlan fűtés nélküli, könnyűszerkezetes ház, amely egy 1000 négyzetméteres telken áll – számolt be Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Ahogy a legkisebb értékesített ingatlan kuriózum, úgy a legnagyobb is: Budapest II. kerületében egy 1100 négyzetméteres telken álló, 492 négyzetméteres villa volt az Otthon Centrum kínálatában szereplő, legnagyobb alapterületű értékesített ingatlan: a több mint tíz szobás és több fürdőszobával rendelkező ház 500 millió forintnál magasabb áron kelt el.

Az árskála alsó pontja idén a Dunaújvárosi járásban, Mezőfalván eladott, 30 négyzetméteres, mindössze egy szobás, vegyesfalazatú családi ház volt, amelyért 1 millió forintot fizetett új tulajdonosa. Ennél azonban jóval többet kell majd rá költenie, mivel a ház komoly felújítást igényel. Az év legdrágább luxusvillája szintén a II. kerületben cserélt gazdát, az ár meghaladta 700 millió forintot. A majdnem 500 négyzetméteres, hét szobás ingatlan 20 éve épült, és az árat egy 100 négyzetméteres, örök panorámás terasz is növelte.

A legmagasabb négyzetméteráron egy svábhegyi, új építésű luxus társasházi lakás kelt el. A 115 négyzetméteres ingatlan értékét egy 40 négyzetméteres, fővárosra néző panorámás terasz is növelte. A XII. kerületi lakás négyzetméterenként 5 millió forintot ért az új tulajdonosnak. Ennek ellentétére az ózdi járásban akadt példa: a legkisebb négyzetméterárat idén Borsodnádasdon fizették ki az új tulajdonosok, mindössze 17,5 ezer forintot. Csakhogy a kistelepülésen épült, 200 négyzetméteres, 6 szobás házra még költeni kell, mert felújításra szorul.

A leghosszabb ideig árult ingatlan rekordját idén egy pécsi, vegyesfalazatú családi ház állította fel, amely hat és fél évig szerepelt az Otthon Centrum kínálatában, mire vevőt találtak rá. Az eladást nehezítette az ingatlan rossz állapota, zártkerti jellege és a közművek szinte teljes hiánya. Ennek ellentéte sem volt ritka, a kedvelt városrészekben elhelyezkedő és jó állapotban lévő ingatlanokat azonnal elkapkodták: a rekorder egy újlipótvárosi új építésű, kétszobás lakás, amely 123 millióért még aznap elkelt. A gyors értékesítésben nagy szerepet játszott az ingatlan lokációja. 

A 2024-ben értékesített ingatlanok közül a legöregebbet 1770-ben építették és a tavalyi csúcstartóhoz hasonlóan Sopron belvárosában kelt el. A felújított, de műemlékvédelem alatt álló, 74 négyzetméteres, kétszobás társasházi lakásra azonban még költenie kell az új tulajdonosnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS