11,75 százalékra emelte az alapkamatot a monetáris tanács – Így látja az Erste elemzője

A kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal emelte a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A monetáris transzmisszió erősítése kulcskérdés, ezért a jegybank a likviditás szűkítéséről döntött három intézkedéssel, amelyek a kötelező tartalékráta érdemi emelése, a rendszeres diszkont kötvény és egy hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen a kamatemelést követően.

Kiemelte: a cél az, hogy a rövid oldali kamatszintek még turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak. Az új eszközök kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött. (MTI)

Tovább folytatódik a monetáris szigor

Nem lassított a kamatemelések ütemén a jegybank ebben a hónapban, ami a magas és még egy jó ideig tovább emelkedő inflációt, a volatilis forintárfolyamot és a vezető jegybankoktól várt további kamatemeléseket figyelembe véve nem nevezhető meglepetésnek. A 100 bázispontos kamatemelő lépés összhangban volt az általunk várttal, illetve a piaci konszenzussal – írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Mind a jegybanki közlemény, mind az alelnöki sajtótájékoztató a kamatemelési ciklus határozott folytatását helyezte kilátásba. A hangvétel szigorú maradt, a kommunikáció központjában továbbra is az inflációs kockázatok álltak. A jegybank szerint az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Emiatt a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A jegybanki „forward guidance” változatlan maradt: A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.”

A kamatemelés mellett egyéb újdonságokat is hozott a mai ülés: a bankrendszer likviditást érintő intézkedések, eszközök kerülnek bevezetésre. Ahogyan a közleményben írják: „A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a monetáris tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.”

Egyrészt sor kerül a kötelező tartalékráta emelésére, a mérték 1 százalékról 5 százalékra változik. Másrészt pedig rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók lesznek, valamint egy hosszabb futamidejű betéti eszközt is elindít a jegybank, hogy a bankrendszerben lévő többletlikviditást a jelenleginél hosszabb futamidőn sterilizálják. Az eszközök kamatozása az alapkamathoz kötött. Kérdésre válaszolva az alelnök elmondta, hogy a lépések eredményeképpen a jelenlegi többletlikviditás mintegy fele lenne kivonható a rendszerből.

Nyeste Orsolya szerint a fenti likviditásszűkítő eszközök bevezetése igen erőteljes szigorító lépésnek számít, ami az egyre magasabb kamatokkal párosulva releváns forinterősödéshez kellene, hogy vezessen. Rövid távon azonban a jelentősebb felértékelődés gátját képezik a rekordmagas tőzsdei energiaárak, melyek a külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetve gyengítik a forintot.

Amennyiben az EU-nak sikerül a mostani komoly energiakrízist közösen kezelni, és az energiaárakat kedvezőbb irányba befolyásoló intézkedéseket hozni, illetve szeptemberben előrehaladás következik be az EU-val való tárgyalásaink ügyében, a negyedik negyedév akár meglepően gyors forinterősödést is hozhat – írja az Erste Bank elemzője.