Keddi ülésén 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal emelte a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A monetáris transzmisszió erősítése kulcskérdés, ezért a jegybank a likviditás szűkítéséről döntött három intézkedéssel, amelyek a kötelező tartalékráta érdemi emelése, a rendszeres diszkont kötvény és egy hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen a kamatemelést követően.
Kiemelte: a cél az, hogy a rövid oldali kamatszintek még turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak. Az új eszközök kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött. (MTI)
Nem lassított a kamatemelések ütemén a jegybank ebben a hónapban, ami a magas és még egy jó ideig tovább emelkedő inflációt, a volatilis forintárfolyamot és a vezető jegybankoktól várt további kamatemeléseket figyelembe véve nem nevezhető meglepetésnek. A 100 bázispontos kamatemelő lépés összhangban volt az általunk várttal, illetve a piaci konszenzussal – írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Mind a jegybanki közlemény, mind az alelnöki sajtótájékoztató a kamatemelési ciklus határozott folytatását helyezte kilátásba. A hangvétel szigorú maradt, a kommunikáció központjában továbbra is az inflációs kockázatok álltak. A jegybank szerint az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Emiatt a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A jegybanki „forward guidance” változatlan maradt: A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.”
A kamatemelés mellett egyéb újdonságokat is hozott a mai ülés: a bankrendszer likviditást érintő intézkedések, eszközök kerülnek bevezetésre. Ahogyan a közleményben írják: „A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a monetáris tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.”
Egyrészt sor kerül a kötelező tartalékráta emelésére, a mérték 1 százalékról 5 százalékra változik. Másrészt pedig rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók lesznek, valamint egy hosszabb futamidejű betéti eszközt is elindít a jegybank, hogy a bankrendszerben lévő többletlikviditást a jelenleginél hosszabb futamidőn sterilizálják. Az eszközök kamatozása az alapkamathoz kötött. Kérdésre válaszolva az alelnök elmondta, hogy a lépések eredményeképpen a jelenlegi többletlikviditás mintegy fele lenne kivonható a rendszerből.
Nyeste Orsolya szerint a fenti likviditásszűkítő eszközök bevezetése igen erőteljes szigorító lépésnek számít, ami az egyre magasabb kamatokkal párosulva releváns forinterősödéshez kellene, hogy vezessen. Rövid távon azonban a jelentősebb felértékelődés gátját képezik a rekordmagas tőzsdei energiaárak, melyek a külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetve gyengítik a forintot.
Amennyiben az EU-nak sikerül a mostani komoly energiakrízist közösen kezelni, és az energiaárakat kedvezőbb irányba befolyásoló intézkedéseket hozni, illetve szeptemberben előrehaladás következik be az EU-val való tárgyalásaink ügyében, a negyedik negyedév akár meglepően gyors forinterősödést is hozhat – írja az Erste Bank elemzője.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.