11,75 százalékra emelte az alapkamatot a monetáris tanács – Így látja az Erste elemzője

2022. 08. 30., 14:57

Keddi ülésén 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal emelte a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A monetáris transzmisszió erősítése kulcskérdés, ezért a jegybank a likviditás szűkítéséről döntött három intézkedéssel, amelyek a kötelező tartalékráta érdemi emelése, a rendszeres diszkont kötvény és egy hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen a kamatemelést követően.

Kiemelte: a cél az, hogy a rövid oldali kamatszintek még turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak. Az új eszközök kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött. (MTI)

Tovább folytatódik a monetáris szigor

Nem lassított a kamatemelések ütemén a jegybank ebben a hónapban, ami a magas és még egy jó ideig tovább emelkedő inflációt, a volatilis forintárfolyamot és a vezető jegybankoktól várt további kamatemeléseket figyelembe véve nem nevezhető meglepetésnek. A 100 bázispontos kamatemelő lépés összhangban volt az általunk várttal, illetve a piaci konszenzussal – írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Mind a jegybanki közlemény, mind az alelnöki sajtótájékoztató a kamatemelési ciklus határozott folytatását helyezte kilátásba. A hangvétel szigorú maradt, a kommunikáció központjában továbbra is az inflációs kockázatok álltak. A jegybank szerint az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Emiatt a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A jegybanki „forward guidance” változatlan maradt: A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.”

A kamatemelés mellett egyéb újdonságokat is hozott a mai ülés: a bankrendszer likviditást érintő intézkedések, eszközök kerülnek bevezetésre. Ahogyan a közleményben írják: „A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a monetáris tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.”

Egyrészt sor kerül a kötelező tartalékráta emelésére, a mérték 1 százalékról 5 százalékra változik. Másrészt pedig rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók lesznek, valamint egy hosszabb futamidejű betéti eszközt is elindít a jegybank, hogy a bankrendszerben lévő többletlikviditást a jelenleginél hosszabb futamidőn sterilizálják. Az eszközök kamatozása az alapkamathoz kötött. Kérdésre válaszolva az alelnök elmondta, hogy a lépések eredményeképpen a jelenlegi többletlikviditás mintegy fele lenne kivonható a rendszerből.

Nyeste Orsolya szerint a fenti likviditásszűkítő eszközök bevezetése igen erőteljes szigorító lépésnek számít, ami az egyre magasabb kamatokkal párosulva releváns forinterősödéshez kellene, hogy vezessen. Rövid távon azonban a jelentősebb felértékelődés gátját képezik a rekordmagas tőzsdei energiaárak, melyek a külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetve gyengítik a forintot.

Amennyiben az EU-nak sikerül a mostani komoly energiakrízist közösen kezelni, és az energiaárakat kedvezőbb irányba befolyásoló intézkedéseket hozni, illetve szeptemberben előrehaladás következik be az EU-val való tárgyalásaink ügyében, a negyedik negyedév akár meglepően gyors forinterősödést is hozhat – írja az Erste Bank elemzője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS