Üdülési jog: közérdekű pert is nyert a GVH

2021. 04. 21., 16:00

Közérdekű pert is nyert a GVH, miután üdülési joggal kapcsolatos megtévesztő magatartásokért kiszabta a törvényi maximum bírságokat.

Nehéz műfaj perelni, különösen akkor, amikor egy jól meghatározható fogyasztói kört érintő ugyanazon jogsértés több száz, vagy több ezer fogyasztónak okoz kárt. Nem véletlen, hogy az arra feljogosított hazai szervek is csak ritkán élnek azon hatáskörükkel, hogy a köz érdekében pert indítsanak. Nem rég az ügyészség egy biztosító társaság egyes tisztességtelen általános szerződési feltételeit támadta meg bíróságon sikerrel és most legutóbb a GVH nyert pert: a Fővárosi Törvényszék a Hivatal által benyújtott közérdekű keresetnek helyt adva valamennyi – az alperesi pozícióban lévő, üdülési joggal foglalkozó cégek valamelyikével szerződő – fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg jogerős döntésében a jogsértő magatartást, mely magatartás egyébként a fogyasztók megtévesztésében állt. Az érintett cégek ugyanis a meglévő üdülési joguktól szabadulni kívánó fogyasztóknak az üdülési joguk eladásához, értékesítéséhez ajánlottak fel segítséget, de azzal a feltétellel, ha az érintettek megvásároltak egy újabb üdülési jogot, vagy bővíteni vállalták a már meglévő üdülési jogukat, miközben a beharangozott segítségnyújtás elmaradt és a megtévesztett fogyasztók a végén még az eredetinél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, hiszen nemhogy eladni nem tudták a meglévő üdülési jogukat, de az újonnan megvásárolt fenntartását is finanszírozniuk kell.

A maga részéről a GVH a kiszabható törvényi maximum-bírság kiszabásával „honorálta” a vállalkozások magatartását, kimondva döntésében, hogy jogsértően keltették a fogyasztókban azt a benyomást, hogy céljuk az üdülési jogok másodlagos értékesítése és az értékesítésben hatékony segítséggel szolgálhatnak.

A Fővárosi Tövényszék döntése kapcsán pedig a történet most újabb fordulóponthoz érkezett, így a nap végén nem csak a mintegy 41 milliós GVH bírságba kerül az említett kereskedelmi gyakorlat, de további összegekbe is fájhat. Ugyanis azok a fogyasztók, akik az üdülési joguk értékesítése céljából valamelyik érintett céggel szerződtek, ha egyenként polgári pert indítanak a saját kárigényük érvényesítésére, könnyebben nyerhetnek az említett ítéletre hivatkozással, hiszen a jogsértés ténye immár bizonyítottnak tekintendő, így az érintett fogyasztóknak a bírósági eljárásokban a GVH sajtóközleménye szerint elég csupán a cégekkel kötött szerződésüket bemutatniuk.

Mi is az a közérdekű kereset?

„A fogyasztók széles körét érintő jogsértések esetében alkalmazható ún. közérdekű kereset kevéssé közismert, de hasznos jogintézmény” – ismerteti dr. Nagy Andrea Magdolna, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője – „Leegyszerűsítve, ha az ilyen kereset benyújtására jogosult hatóság, szerv, szervezet mint felperes nyer a bíróságon, ez lehetővé teszi, hogy a megkárosított fogyasztók ezt követően gyorsabban és könnyebben érvényesíthessék saját káruk megtérítése iránti igényeiket, egyéni polgári perben, szintén a bíróságon.”

Felejtsük el az amerikai filmekből ismert „class action”- t és forgatókönyvet, amikor is a károsultak érdekében ügyvédek járnak el és perlik be a sok érintett fogyasztónak járó egyes összegekből összeálló nagy összegekre a fogyasztókat kollektíve megkárosító cégeket. Itthon a fogyasztóknak maguknak is perelni kell a káruk megtérítése érdekében. Amennyiben pedig a velük szemben alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) rendelkezései közül egyik vagy másik minősíthető tisztességtelennek, úgy az ügyészség indíthat pert a fogyasztók kollektív védelme érdekében, hiszen pernyertesség esetében erga omnes (minden sérelmet szenvedő félre kiterjedő) hatállyal, tehát valamennyi fogyasztóval szemben érvénytelen lesz a sikerrel megtámadott szerződési feltétel, ami így már nem köti az egyes fogyasztókat, akik pedig sikerrel hivatkozhatnak erre a körülményre.  

Itthon a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek, az ügyésznek, a fogyasztóvédelmi hatóságoknak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és az MNB-nek biztosítanak az egyes jogszabályok jogalapot közérdekű keresettel történő perindításra, melyeknél értelemszerűen a Pp. vonatkozó rendelkezései is szerepet kapnak, vagyis a siker érdekében a széleskörű polgári jogi és fogyasztóvédelmi jogi ismeretek mellett peres gyakorlatra is szükség van. Rádásul új lendületet kap a terület, hiszen bár jelenleg is – a 2009/22/EK irányelvvel a háttérben - minden EU tagállamnak megvan a maga rendszere a kollektív igényérvényesítésre,a kollektív keresetekről szóló 2020/1828-as EU irányelvet 2022. december 25-ig bezárólag minden tagállamnak implementálnia kell. 

„A hazai jogalkotónak van még ideje átgondolni, hogyan tehetné esetleg hatékonyabbá a jelenlegi szabályozást, a cégeknek pedig a jogi kockázatok fényében érdemes jól megfontolnia, alkalmaznak-e a fogyasztók széles körének megkárosítását eredményező megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, vagy inkább szabályosan űzik azokat, pontos fogyasztói tájékoztatások és korrekt reklámok alkalmazásával, tisztességes versenyben kívánnak eredményesen működni. A magunk részéről az utóbbi döntés meghozatalában örömmel segítségére vagyunk minden vállalkozásnak” – zárta dr. Nagy Andrea Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS