Mekkora összegre büntetheti meg a vállalkozásokat a fogyasztóvédelmi hatóság?

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület legújabb kampányának újabb részében azokat a legfőbb eseteket vették számba, amikor bírság kiszabására kerül sor.

Több fogyasztóvédelmi feladatkörrel rendelkező szerv is van, de az általános fogyasztóvédelmi előírásokat a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja. Első fokon a járási hivatalok, illetve a megyeszintű járási hivatalok, másodfokon pedig a Pest Megyei Kormányhivatal. Ugyanakkor például a bankok, biztosítók esetében a Magyar Nemzeti Bank lát el fogyasztóvédelmi feladatokat. A közművek szabályozásáért is más hatóság felel, de a Gazdasági Versenyhivatal szintén befolyásolja döntéseivel a fogyasztóvédelmet.

Ebben a cikkben a fogyasztóvédelmi hatósággal és az általános fogyasztóvédelmi előírásokkal foglalkozunk.  Ezeket javarészt a fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza, de például a kereskedelmi törvényben is vannak ilyen szabályok, mint például a Vásárlók Könyve kihelyezésére, vagy a nyitva tartás kiírására vonatkozó előírások.

A fogyasztóvédelmi törvény szerint például a hatóság vizsgálja, hogy a vállalkozások betartják-e a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabályokat, vagy épp azokat az előírásokat, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak védelmére vonatkoznak. Ellenőrzi, hogy a panaszkezelési, ügyfélszolgálati tevékenységre a szabályok mentén kerül-e sor, illetve, hogy az érintett vállalkozások, amelyek külön erre kötelezettek, foglalkoztatnak-e fogyasztóvédelmi referenseket. Szintén vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság azt, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a békéltető testület eljárásában őt terhelő együttműködési kötelezettségnek. Emellett ellenőrzi például, hogy az áru értékesítésére, a termékek minőségére, összetételére, csomagolására, megállapított árára, a fogyasztói panaszok intézésére vonatkozó szabályokat betartják-e. Rendkívül széles tehát a fogyasztóvédelmi szabályok köre.

A jogsértésekkel szemben pedig széleskörű hatósági eszköztár áll rendelkezésre.

Milyen szankciókat alkalmazhat a fogyasztóvédelmi hatóság és mi alapján mérlegel?

A fogyasztóvédelmi bírság csak egyike azoknak az eszközöknek, amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóság alkalmazhat, ha a szabályok megsértését tapasztalja. Minden eset más és más, és sokszor nincs is szükség bírságra, amely a legszigorúbb szankciók egyike. Többször ugyanis elegendő lehet akár a jogsértő magatartás folytatásának megtiltása, vagy épp csak egy figyelmeztetés (ez utóbbi alkalmazása például – néhány kivétellel – egyenesen kötelező a kis- és középvállalkozások esetében).

Amikor a hatóság ezekről dönt, figyelembe veszi először is a jogsértés súlyát. Mérlegeli, hogy az csak egy fogyasztót érintett, vagy pedig akár több százezer fogyasztót. Az sem mindegy, hogy – akár egy országos áruházlánc esetében – csak és kizárólag egy kisebb községben került sor a jogsértésre, vagy pedig az több városban lévő üzletet is érintett. A jogsértés súlyánál emellett az érintett áruk értéke szintén jelentőséggel bír. Ahogy az is, meddig állt fenn a jogsértő állapot: egy napig, egy hétig, egy hónapig, vagy akár több évig. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása olyan újabb elem, amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság értékel. Vizsgálja azt is továbbá, hogy az adott jogsértéssel mekkora előnyt ért el az adott vállalkozás.

Mikor kötelező azonnal bírságot kiszabni, mikor nem?

Kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében például, ha először fordul elő a vállalkozás életében jogsértés, akkor fogyasztóvédelmi bírság kiszabása helyett kizárólag figyelmeztetést lehet alkalmazni. Azonban, még a kkv-k esetében sincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha például a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sértett vagy veszélyeztetett, vagy például általa olyan előírásokat sértettek meg, amelyek a kiskorúak (18 éven aluli személyek) védelmét szolgálják. Ez utóbbi körbe tartoznak például az alkohol- és a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó korlátozások.

Egyébként, ha a kereskedő jogsértő magatartásával környezetkárosodás következett be, vagy pedig – koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozás miatt – kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben tanúsítottak jogsértést, szintén azonnal bírságol a hatóság. De ugyanúgy ide tartozik például az az eset, amennyiben a vállalkozás megsérti a békéltető testület eljárásában fennálló együttműködési kötelezettséget.

Ha az érintett vállalkozás nem minősül kkv-nak, úgy már szélesebb körben érvényesül az azonnali bírságkiszabás kötelezettsége.

Mekkora lehet a fogyasztóvédelmi bírság összege?

A fogyasztóvédelmi bírság összege sok-sok tényezőtől függ.

Általánosságban viszont kijelenthető, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összege 15 000 forinttól akár 2 milliárd forintig is terjedhet. Ezen belül is azonban széles a hatóság mozgástere attól függően, hogy nagyobb árbevételű vállalkozásról van-e szó, és az is számít például, webáruház-e az adott vállalkozás.